Wettstein család

A Westersheimbi Wettstein család Ausztriában és Magyarországon honos nemzetség, svájci gyökerekkel.^[1]

A Westersheimbi Wettstein család címere

A család története

Eredet

A család őse Ulrich – aki feltehetően egyike volt az 1305-ös Habsburg urbáriumban összeírt Rudolf Wettstein gyermekeinek - a mai Svájc Zürich kantonjának részét képező hajdani Kyburg grófságban tűnik fel 1331-ben. Az ottani Russikon-ból, illetve a hozzátartozó Madetswil-ből ered a család számos ága, melyek főleg Svájcban, de több más országban is virágzanak.^[2]

A leszármazók közül kiemelkedett Johann Rudolf Wettstein, Basel polgármestere, aki az 1648-as vesztfáliai békében - diplomáciai rátermettségének köszönhetően - elismertette Svájc de iure függetlenségét a Habsburg birodalomtól.

A westersheimbi* ágazat

*   A 16-18. századi németnyelvű kancelláriai írásbeliségben a szóvég jelölésére az "m" helyén gyakran "mb"-t használtak, ami ebben a családi előnévben is rögzült. Beszédben a "b" nem ejtendő. Egyes ágak, illetve családtagok a "b"-t elhagyva használták a nevet.

Az ágazat őse, Jakob Wettstein, 1572-ben nyerte el a városi polgárjogot az Ulm melletti Günzburgban, mely akkor Elő-Ausztriához tartozott Habsburg igazgatás alatt. Ő és utódai különféle hivatalokat töltöttek be Habsburg szolgálatban. Jakob unokája Hans Jakob Wettstein (1628-1705) került elsőként kapcsolatba Magyarországgal, mint a Sopron megyei Szarvkő (Hornstein) uradalmának császári adminisztrátora az 1670-es években.^[3] Fia, Franz Leopold Wettstein, cs.k. udvari és hadi kancelláriai titkár, Savoyai Jenő seregében részt vett a felszabadító hadjáratokban. I. Lipót királytól nyert 1704. május 16-án Bécsben kelt magyar indigenátust, nobilis dominus a Westersheimb prédikátummal és címerbővítéssel, amit az I. József császár által Bécsben 1709. március 27-én adományozott szentbirodalmi lovagi rang követett, cum iure denominandi (az előnév családnévként való használati jogával).^[4]

Ferenc Lipót fia, Károly Eduárd, cs.k. kapitány, az osztrák örökösödési háború során Palermo ostrománál megsebesült, majd 1736-ban Sopronban telepedett le. Ott igazolt az 1754-55-ös nemesi összeírás során. Két fia, Ferenc, a temesvári helyőrség főhadnagya és Zsigmond, pozsonyi főharmincados Bécsben 1790. december 23-án nyert II. Lipót királytól magyar címereslevelet.^[3]

Ferenc fia Antal, nyugállományba helyezett cs.k. főhadnagyként csatlakozott az 1848–49-es szabadságharchoz, és mint honvéd százados esett osztrák hadifogságba.^[5]

Zsigmondnak három fia vitte tovább a családot: Károly, Zsigmond és József.

A Károly fiától leszármazók közül többen választották a katonai pályát; ők általában a lovagi címet is használták a nevük előtt. Ifjabb Zsigmondtól ered egy osztrák ágazat, mely több neves természettudóst adott, élükön Richard Wettstein-nel, a neves biológussal, a bécsi egyetem rektorával.

A harmadik fivér József 1809-ben az utolsó nemesi felkelés főhadnagya, majd kamarai provizor a Temesi Bánságban. Fia, Antal, kúriai bíró 1865-ben költözött Temesvárról Budára, az Országház utcai családi házba és szerzett birtokot 1885-ben a Pest megyei Galgamácsán, amely 1949-ig maradt a család kezén.^[6] Antal öccse János 1849-ben 19 évesen hadnagy Bem seregében, majd – a Bécsi Politechnikum elvégzése után - a Délivasút Társaság mérnöke.^[7]

Antal fia Gyula, szintúgy kúriai bíró, vitte tovább ágazatát. Mindhárom fia cs. és kir. huszártisztként harcolt az I. világháborúban. Közülük a legidősebb, Wettstein János, diplomata, titkos tanácsos; öccse, András, a Hangya Szövetkezet ügyvezető igazgatója; Miklós pedig a Fanto Rt. vezérigazgatója. Miklós fia Wettstein János, okleveles építészmérnök, genealógus, a Máltai Lovagrend nagykeresztes tiszteleti lovagja.^[8][9]

A m.kir. belügyminiszter lovagi rangjukat, nemességüket és előnevüket az 1911., 1921., 1931. és 1933. években igazolta.^[10]

Nevezetes családtagok

• Johann Rudolf Wettstein (1594-1666), svájci politikus [1]
• Richard Wettstein von Westersheim (1863–1931), osztrák botanikus [2]
• Friedrich (Fritz) Wettstein von Westersheim (1895–1945), osztrák botanikus [3]
• Diter von Wettstein (1929-2017), dán biológus és genetikus [4]
• Otto Wettstein von Westersheim (1892–1967), osztrák zoológus [5]
• Westersheimbi Wettstein János (1887–1972), magyar diplomata

Jegyzetek

1. Nagy, Iván. Magyarország Családai – czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, I-XII és pk. (1857-1868) 
2. Hannes Wettstein-Westersheimb (1966. Juni). „Die Anfänge des Geschlechtes Wetzstein / Wettstein im Zürcher Oberland”. Zürcher Chronik (2), 40-45. o. 
3. Vajay, Szabolcs. A máltai rend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest: Mikes Kiadó Kft., 742-743. o. (2002). ISBN 963 8130 42 3 
4. von Wettstein, Otto. Die Geschichte unserer Familie (német nyelven). Wien: Manuskript [1959. március 27.] 
5. Bona, Gábor. Századosok az 1848/49 évi szabadságharcban, II. kötet. Budapest: Heraldika kiadó, 556. o. [2009] 
6. Virág, Zsolt. Magyar Kastélylexikon, Pest Megye. Budapest: Perfect Project, 254. o. [2001] 
7. Bona, Gábor. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi Szabadságharcban, III. kötet. Budapest: Heraldika kiadó, 460. o. [1999] 
8. Legeza, László. Életsorsok - Máltai lovagok voltak. Magyar Máltai Lovagok Szövetsége [2019]. ISBN ISBN 978 615 81197 0 2 
9. „Turul”. a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye 2007 (1), 29-30. o. 
10. Dr. Gerő, József. A m.kir. Belügyminiszter által Igazolt Nemesek 1867-1937 [1938]