A Waldseemüller-térképen (Universalis Cosmographia) (1507) Amerika, Afrika, Európa, Ázsia és a Csendes-óceán ábrázolása.A világtérképnek az a részlete - Dél-Amerika -, ahol először jelenik meg America neve.
A Waldseemüller-térkép, eredeti latin nevén Universalis Cosmographia, a német kozmográfus, Martin Waldseemüller által 1507 áprilisában megjelentetett világtérkép. A térkép nevezetessége, hogy ez az első ismert dokumentum, amely Amerikaként tünteti fel a kontinens nevét, ezáltal a világtérképet „Amerika keresztlevelének” is tekintik. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Mint Martin Waldseemüller a térképhez kapcsolódó könyvében, a Cosmographiae Introductioban említi, az elnevezés az olasz Amerigo Vespucci tiszteletére került a térképre.
Waldseemüller a kétdimenziós világtérképe mellé ugyanabban az évben nyomatott gömbformára ragasztható fölgömbszelvényeket is. Mind a falitérképen, mind a háromdimenziós földgömbön az amerikai kontinenst két különálló területként mutatja. A két ábrázolástól viszont eltér a falitérkép felső részébe helyezett miniatűr térkép, melyen Észak- és Dél-Amerikát egy földnyelv összeköti.
A falitérkép
A világtérkép felső részébe illesztett miniatűr térképen Amerigo Vespucci portréja
Waldseemüller falitérképe 12 különálló részből áll, mindegyik lap egy 46 cm × 62 cm-es fametszet, melyek összeállítva 4 x 3-as elrendezésben – négy vízszintes és három függőleges sorban – alkotják a nagyformátumú, 248 cm x 138 cm-es világtérképet. A térkép a ptolemaioszi térképábrázoláson alapul, hosszúsági és szélességi körök mentén ábrázolja az egész Földet. A térkép felső-középső részébe illesztett két miniatűr térkép is bemutatja a glóbuszt, a nyugati féltekét ábrázoló miniatűr térkép mellett Amerigo Vespucci portréja is látható.
A térkép teljes neve Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque lustrationes, azaz „Egyetemes kozmográfia Ptolemaiosz hagyománya alapján, Amerigo Vespucci és mások felfedezéseit követve”. A mások közé tartozott többek között Kolumbusz Kristóf is.
Története
A térkép elkészítése idején Martin Waldseemüller a Lotaringiához tartozó Saint-Dié-des-Vosges-ben levő gimnázium rektoraként tagja volt Saint-Diében dolgozó kartográfus csoportnak, amely a spanyol és a portugál felfedezők legfrissebb, részletes beszámolói nyomán dolgozott. Waldseemüller 1507 áprilisában nyomtatta ki a kétdimenziós világtérképét, valamint a földgömbszelvényeket. Mind a falitérképet és a földgömböt a Cosmographiae Introductio című könyvével együtt készítette, a könyv, amely egyúttal kozmográfiai bevezetés is a kiadott világtérképekhez, mellékletként tartalmazza Amerigo Vespucci latinra fordított útibeszámolóit is „Quattuor navigationes” címen.[1]
A Waldseemüller-térkép fakszimile példánya a Kongresszusi Könyvtárban 2007-ben (Treasures Gallery, Jefferson Building, Washington D. C.)
Az 1000 példányban nyomtatott nagyméretű világtérképnek egyetlen fennmaradt példánya létezik.[2] A példány eredeti tulajdonosa Johannes Schöner (1477–1547) német csillagász volt, akitől annak teljes térképgyűjteménye a Waldburg-Wolfegg hercegi család tulajdonába került, majd a Waldseemüller-térkép teljesen feledésbe merült.
Csak 1901-ben bukkant fel újból, véletlenül talált rá Württembergben Joseph Fischer jezsuita kartográfus a vikingek amerikai hajózásait kutatva Waldburg-Wolfegg herceg wolfeggi kastélyának könyvtárában. 1903-ban az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára a térkép egy fakszimile példányát ugyan megszerezte, és bár több próbálkozás is történt az eredeti nyomat felvásárlására, a térkép 2001-ig Németországban maradt. Végül 2001-ben Johannes von Waldburg-Wolfegg herceg – a térkép tulajdonosa – beleegyezett az eladásba, az „Amerika keresztlevelének” is tekintett térképet az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára vásárolta meg 10 millió $-ért.[3][4]
2001-ben Gerhard Schröder német kancellár elhárította az adminisztratív akadályokat, így a térkép elhagyhatta Németországot, 2007-ben pedig Angela Merkel német kancellár amerikai útja során jelképesen is az Amerikai Egyesült Államoknak ajándékozta Amerika keresztlevelének is tekintett térképet.[5]
2007-ben a kiadvány ötszáz éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepség óta a térkép állandóan megtekinthető egy speciális mikroklímájú vitrinben a Kongresszusi Könyvtárban, a kiállításra kerülését átfogó tudományos vizsgálat előzte meg.[6][7][8]
Waldseemüller által nyomtatott földgömbszelvények 1507-ből
A földgömbszelvények az ugyanabban az évben megjelent, 12 lapból álló világtérképnek, az Universalis Cosmographianak egyszerűsített tartalmú, kicsinyített nyomatai,[10] melyeket 34×24 cm-es lapokra nyomtattak és kivágva gömbformára lehetett ragasztani. A földgömbszelvényekről Waldseemüller említést tesz a falitérképhez kiadott Cosmographiæ Introductioban is.[11] A földgömbön Amerika nyugati partjai mellett levő Csendes-óceánt Occeanus Occidentalisként említi, az Indiai-óceánt Oceanus Orientalisnak, ugyanakkor a két óceán találkozása nem látható a térképen.
Az ötödik nyomat kismértékben eltér a többitől
A földgömbszelvényeknek 2017-ben öt fennmaradt példánya volt ismert. Az első 1871-ben került elő, ez az eredetileg liechtensteinihercegi tulajdonban levő nyomat 1954-ben került a Minneapolisi Egyetem könyvtárába, ahol jelenleg is található (James Ford Bell Library).[12] A következő nyomatot egy Ptolemaiosz-atlasz belsejében találták, jelenleg Münchenben a Bajor Állami Könyvtár (Bayerischen Staatsbibliothek in München) tulajdona. A harmadik példány 1992-ben került elő, jelenleg szintén Németországban, Offenburgban található. A negyedik nyomatra 2003-ban derült fény, ekkor egy gyűjtő tulajdonos újságban olvasott a Waldseemüller-térképről, rádöbbenve, hogy hasonlóval rendelkezik. Végül a londoni aukciósház, a Christie’sárverésén a Frodsham & Co. tulajdona lett, akik 1 002 267 amerikai dollárért, akkor egyetlen térkép áraként világrekordnak tekinthető összegért, vásárolták meg.[13] 2012 júliusában a Müncheni Egyetem (Universitätsbibliothek der Ludwig-Maximilian Universität in München) jelentette be, hogy a Waldseemüller-féle földgömbszelvényeknek egy újabb példányát találták meg a könyvtárban, viszont ez kissé eltér az addig ismert példányoktól, feltételezik ennek oka, hogy ezt később, immár egy másik fadúcról nyomtatták. A könyvtár tulajdonában levő térkép elektronikus változata online is elérhető.[14]
2017-ben a Christie’s bejelentése szerint a földgömbszelvényeknek egy újabb példánya került elő, melyet 2017. december 13-án bocsátanak Londonban árverésre, az aukciósház becslése szerint ára akár az 1.2 millió amerikai dollárt is elérhetné. Későbbi, 2017. decemberi bejelentés szerint az aukcióról visszavonták a térképet, mivel felmerült a gyanúja, hogy a nyomat hamis. Az újonnan felbukkant földgömbszelvényekkel kapcsolatos kételyeknek egyik oka egy, a térképen látható fehér csík. Nick Wilding, a Georgia Állami Egyetem tanára szerint, az 1871-ben elsőnek előkerült – a James Ford Bell Library tulajdonában levő – példányon látható csík természetes oka a papírlap sérülése és annak javítása, viszont az újonnan felbukkant nyomaton ennek nem kéne látszódnia. Egy másik kétséges részlet egy ragasztócsepp, amely fölött megy át a festéknyom – a The New York Times cikkében 60-szoros nagyításban látható –, feltételezik, ha a példány eredeti lenne, akkor a ragasztócsepp alatt kellene lennie a festéknyomnak. Részben ezek alapján több szakértő, köztük Julian Wilson, a Christie’s könyvszekciójának vezető szakértője véleménye szerint az újonnan felbukkant nyomat hamisítvány, a James Ford Bell Library példányának egy korabeli papírlapra fotómechanikus eljárással készített másolata.[15][16]
↑Lester, Toby. „The map that changed the world”, BBC, 2009. október 28. (Hozzáférés: 2009. október 28.) „Waldseemuller himself would later record that 1,000 copies of the map had been printed, a very substantial number for the day. But the rapid pace of geographical discovery meant that copies of the map were soon discarded in favour of newer, more up-to-date pictures of the world, and by 1570 it had all but vanished from memory.”
Lester, Toby, "Putting America on the Map", Smithsonian (magazine), Volume 40, Number 9, p. 78, December 2009
Lester, Toby: The Fourth Part of the World: An Astonishing Epic of Global Discovery, Imperial Ambition, and the Birth of America, Free Press, 2010, 496 p. ISBN 1-4165-3534-9.
Donald L. McGuirk, Jr. "The Presumed North America on the Waldseemüller World Map (1507): A Theory of Its Discovery by Christopher Columbus", Terrae Incognitae, Volume 46, Issue 2 (September 2014), pp. 86–102.
Omohundro Institute of Early American History and Culture, Williamsburg, Virginia.szerk.: Martin Brückner: Early American Cartographies, illustrated, Chapel Hill, NC: University of North Carolina Press Books (2011). ISBN 978-0-8078-3469-5. OCLC761014612. Hozzáférés ideje: 2014. április 24.
