Apja Wágner Sándor tárnokmester (1803-1843), anyja nagy-megyeri Raits Mária Katalin (1803-1883). [6] Két nővére volt: Wágner Rozina Albertina Mária (1833-1919) és Wágner Emilia (1836-1883). Két házassága volt, két testvér: Oldenburg Berta (1864), majd Oldenburg Mária (1874), német könyvkiadó lányai.[7] Katolikus létére a pesti (Deák téri) evangélikus iskolába járt, ahol magyar volt az oktatás nyelve.
1866-ban a Müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett, s bár ezután is szívesen nyúlt hazai, főleg a népéletből vett témákhoz (Huszárbravúr, Debreceni csikósverseny), művészete egyre inkább külsődlegessé vált, megfelelt a bajor akadémia szellemének. Nagy visszhangja volt a Münchenben festett óriási panorámafestményének, amely Nagy Konstantin császár bevonulását jelenítette meg.[* 1]. Gyakran járt itthon és Olaszországban is. Ugyancsak konzervatív a Pesti Vigadó számára készített Mátyás legyőzi Holubárt című falképe (megsemmisült), amely egykori tanára, Piloty hatását tükrözi. Ha távol állt is tőle minden újítás, kiváló mesterségbeli tudását tanárként is kamatoztatta. Tanítványa volt – többek között – Szinyei Merse Pál és Gabriel Schachinger is.
Emlegetnek egykönyves írókat az irodalomban, ennek a típusnak a megfelelője Wagner Sándor a festészetben, aki a Dugovics Titusz önfeláldozása c. egyetlen művével vonult be igazán a művészettörténetbe, ezen alkotáson keresztül érzékelte a magyar ifjúság nemzedékeken át a magyarok törökellenes, hősies küzdelmét.[10]
Amikor kinevezték professzorrá 1866-ban, legnagyobb fájdalmára le kellett mondania magyar állampolgárságáról: [* 2]
„nehéz kérdés előtt állottam. A müncheni tanári hivatal fenntartása a bajor indigenátus megszerzéséhez volt kötve… tanári állásom és a honpolgárságom között kellett választanom. A magyar kormányhoz hiába folyamodtam annak fenntartása végett, és így fájdalmas lelki tusa után elszántam magam e nagy áldozatra. Ezen életemre nézve a döntő lépést megkönnyítette az a gondolat, hogy hazai művészetünk fejlődésére nagyobb befolyással lehet a müncheni tanár, mint a magyar honpolgár ”
A művészről többet In: Szilvia Rád (Rad): Das Leben und Werk des aus Ungarn stammenden Malers und Kunstprofessors Sándor (Alexander) von Wagner (1838–1919), mit besonderer Berücksichtigung seiner Münchner Jahre. Dissertation. 2014 (A magyar származású festő és művészpedagógus Sándor (Alexander) von Wagner (1838–1919) élete és művészete különös tekintettel a müncheni éveire. Német nyelvű monográfia – disszertáció) Würzburg, 2014. Megjelenés: