Wagner Károly (erdőmérnök)

Ez a szócikk az erdőmérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Wagner Károly (egyértelműsítő lap).

Wagner Károly
Wagner Károly portréja a Vasárnapi Ujság 1883. évi 34. számából.
Született	1830. október 8.[1] Aknasugatag
Elhunyt	1879. december 21. (49 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	egyetemi tudós/kutató erdőgazdálkodási mérnök
Sírhelye	Farkasréti temető (Hv11-1-7)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wágner Károly emléktáblája (Wagner Károly mellszobor részlete), Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér 11. Készült 2011.

Wagner Károly mellszobra és emléktáblája (Lantos Györgyi, 1979] - Kossuth Lajos tér 11, déli árkád keleti oldal

Wagner Károly (Aknasugatag, Máramaros vármegye, 1830. október 8. – Budapest, 1879. december 21.) erdőmérnök, főerdőtanácsos, lapszerkesztő, minisztériumi osztályfőnök.

Élete

Középiskoláit Szatmáron, a bányászati tanfolyamot 1850. októberben a selmecbányai akadémián végezte és az erdészeti pályára lépett. 1859-ben ugyanitt lett segédtanár, 1864-ben pedig Nagybányára helyezték át. Két év múlva Keszthelyre került, ahol a gazdasági tanintézet erdészeti oktatója volt, 1867-ben Selmecbányán tanított, illetve volt erdőtanácsos. 1871-ben a Pénzügyminisztériumba került az erdészeti osztályra, ahol egy év múlva első osztályú főerdőtanácsossá lépett elő, és amelyet egészen 1879-es haláláig ő vezetett. 1862-ben indította meg Divald Adolffal az Erdészeti Lapokat, 1866-tól pedig az Országos Erdészeti Egylet alelnökeként működött. Divalddal, és Bedő Alberttel közösen készítette elő az 1877. évben elfogadott erdőtörvényt.

Fő művei

• Segédtáblák erdészek és erdőbirtokosok számára… (Divald Adolffal, Selmecz, 1864);
• Magyar-német és német-magyar erdészeti műszótár (Divald Adolffal, Pest, 1868);
• A Lo-Presti pálya, mint erdei szállítási eszköz (Pest, 1871).

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/16933.htm, Wagner Károly, 2017. október 9.
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor

További információk

• W. K. (Ellenőr, 1879);
• W. K. (Vasárnapi Újság, 1879. 52. sz.);
• W. K. (Erdészeti L. 1880. 1. sz.)
• Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
• Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.