Középiskoláit Szatmáron, a bányászati tanfolyamot 1850. októberben a selmecbányai akadémián végezte és az erdészeti pályára lépett. 1859-ben ugyanitt lett segédtanár, 1864-ben pedig Nagybányára helyezték át. Két év múlva Keszthelyre került, ahol a gazdasági tanintézet erdészeti oktatója volt, 1867-ben Selmecbányán tanított, illetve volt erdőtanácsos. 1871-ben a Pénzügyminisztériumba került az erdészeti osztályra, ahol egy év múlva első osztályú főerdőtanácsossá lépett elő, és amelyet egészen 1879-es haláláig ő vezetett. 1862-ben indította meg Divald Adolffal az Erdészeti Lapokat, 1866-tól pedig az Országos Erdészeti Egylet alelnökeként működött. Divalddal, és Bedő Alberttel közösen készítette elő az 1877. évben elfogadott erdőtörvényt.
Fő művei
Segédtáblák erdészek és erdőbirtokosok számára… (Divald Adolffal, Selmecz, 1864);
Magyar-német és német-magyar erdészeti műszótár (Divald Adolffal, Pest, 1868);
A Lo-Presti pálya, mint erdei szállítási eszköz (Pest, 1871).