Vöcklamarkt területe i.e. 15-ig Noricum kelta királyságához, utána pedig a hasonló nevű római provinciához tartozott. A római korból a templom mellett látható mérföldkő és a szomszédos Pfaffing közelében feltárt villa alapjai maradtak fenn. A népvándorlás során germán bajorok foglalták el a régiót, akiket a 8. században a közeli mondseei, mattseei és kremsmünsteri kolostorokból kiindulva térítettek meg.
Vöcklamarktot először 1075-ben említik "Vechelsdorf" néven. A település 1200-ig a Bajor Hercegséghez, utána Ausztriához tartozott. A régió (ún. Attergau) a bambergi püspök birtoka volt, míg 1379-ben el nem adta III. Albert osztrák hercegnek. A falut sokáig a pfaffingi plébánia alá sorolták, először 1476-ban említik önálló egyházközségként. A település 1489-ben kapta mai nevét, amikor mezővárosi jogokban részesült. 1490-ben, a hercegség felosztásakor az Enns fölötti Ausztria része lett.
A 16. században fellázadtak a térség parasztjai. Ekkor került sor a hírhedt frankenburgi kockázásra, amikor 1625. május 15-én Adam von Herberstorff kormányzó az elfogott 36 lázadóval páronként kockát dobatott és a veszteseket felakasztatta.
A napóleoni háborúk során Vöcklamarktot több alkalommal is megszállták.
Vöcklamarktot a köztársaság 1918-as megalakulásakor Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság
A vöcklamarkti önkormányzat területén 2018 januárjában 4924 fő élt. A lakosságszám 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 3,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,3%-a római katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 2,3% ortodoxnak, 6,3% mohamedánnak, 3,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (89,8%) mellett a törökök (2,1%), horvátok(2,1%), a szerbek (2%) és a bosnyákok (1,5%) alkották.
Látnivalók
welcheni várból mára jórészt csak egy torony és némi falmaradványok maradtak. Építtetői, a Welchen nemzetség már 1040-ben az Attergau térségében lakott. A vár 1380-ban hercegi tulajdonként szerepel.
a welcheni kastélyt Hans Christoph Geymann építette 1590 körül reneszánsz stílusban. A protestáns Geymannok 1632-ben elmenekültek Ausztriából, a kastély Franz Christoph Khevenhülleré lett, aki 1638-ban eladta Nikolaus Gurland császori kincstárnoknak. 1736-ban egy pestisjárványban a család és a falu lakossága elpusztult, csak Dorothea Gurland grófnő maradt életben, aki eszét vesztette és a helyi legenda szerint a "fehér asszony" ma is kísért a településen. A kastély számos kézen át 1959-ben Pauline Hanreich-Ludwighoz került aki helyreállította a romos állagú épületet. 1979-ben egyik melléképületében megnyílt a Gyermekvilág múzeum. Ma koncerteket és kulturális eseményeket rendeznek a kastélyban.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vöcklamarkt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
