1912-től Pakson, majd 1922-től Szekszárdon plébános. 1915-ben pápai kamarási, 1923-ban címzetes koroncói apáti címet nyert el.[4]
Püspöki pályafutása
1926-ban Zichy Gyula püspököt kalocsai érsekké nevezték ki, így – Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök javaslatára – átadta az egyházmegye irányítását „az alsópapság legnépszerűbb és legérdemesebb papjának”, Virág Ferenc szekszárdi plébánosnak.[5] 1926. március 27-én nevezték ki pécsi megyés püspökké. Május 6-án Pécsett püspökké szentelték, majd május 19-én beiktatták hivatalába. 1927 és 1944 között a felsőház tagja volt. Az ifjúság és a papnevelés kérdéseivel foglalkozott.
Kormányzása alatt közel 30 templom épült az egyházmegyében, például az Újdombóvári, a Pécs-Gyárvárosi, a Pálos templom, a Pius (Jézus Szíve), a Szent István templom, a Bártfai utcai templom és a Pécs-Kertvárosi templom, valamint a temetői kápolna is. A Sarutlan Karmelita Nővérek rendjét ő hívta Pécsre 1928-ban, átadva nekik a Mindenszentek templomát és a mellette lévő területet.[5]
1943. június 6-án Esztergár Lajos akkori polgármester kezdeményezésére, a város főterén – püspöki szentmise keretében – Jézus Szíve oltalmába ajánlották a várost és lakóit.[5]
↑Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9539/1895. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 499. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1895. év 1. oldal 12. sor
↑Ide hozták az ávósok háziőrizetbe Mindszenty József bíboros hercegprímást, és itt tartották 1955. július 14-től november 1-ig, hogy a kínzások alatt legyengült egészségi állapotát feljavítsák. (Fedeles T. - Pohánka É.)