Veres család (kiskéri)

Kiskéri Veres család (Veöreös) Bars-, Borsod-, Komárom vármegyei és Verebélyi széki család.

Az 1503-ban és 1504-ben szerepelt nagyemőkei Weres Miklós családhoz való tartozása egyelőre nem igazolható.^[1]

Veres András, felesége Katalin, testvére: János és lányai: Orsolya, Ilona, Katalin 1609-ben kaptak címeres nemeslevelet,^[2] melyet Veres András tatai alkapitány 1651-ben hirdettetett ki Komárom vármegyében.^[3]

1612 előtt Veres Jakab Néveren élhetett.^[4] 1664-ben Nagykéren Veres Máté és Verös Pál legény szerepelt a török defterben.^[5]

Az 1699-es adományokat megelőzően Vörös Farkas volt érdekelt Nagykéren.^[6] 1711-ben Kiskéren Vörös Farkas és Mihály voltak birtokosok.^[7] A 18. század elején Vörös Istvánnak voltak érdekeltségei Tardoskedden és Naszvadon.^[8] Szigetgyarmaton élő Csuthy Jánosné Veres Erzsébet férje halála után 1730-ban Zsitvagyarmatra ment feleségül Huszár Jánoshoz.^[9] 1734-ben és 1739-ben Vörös István pereskedett.^[10] 1752-ben Csáky Miklós esztergomi érsek beiktatására küldött verebély széki lovasságban Veres Ferenc kapitány, Veres István káplár, Vöröss Pál közvitéz volt.^[11] A 18. században Zsitvagyarmaton volt birtokos Veres Mihály.^[12] 1776-ban a csöpönyi Nagy család perelte a Veress és Bogyó családtagokat. 1780-ban és 1781-ben Szörényi József pereskedett id. Veress Ferenccel.^[13] 1797-ben Kiskéren Veres Ferenc özvegyét, Tardoskedden id. és ifj. Vörös Pált írták össze.^[14]

A család idővel elszármazott Bars, Borsod vármegyékbe is. Borsod vármegyében Veres László, Mihály és István fordultak elő az 1754-1755. évi országos nemesi összeírásban.

Címerük kékben, hármas zöld halmon álló, vörös attilás, kék nadrágos, sárga csizmás, vörös kucsmás magyar vitéz oldalán karddal, mindkét kezében nyílvesszőt tartva. Sisakdísz: kinövő arany oroszlán jobb előlábával kardot, baljában levágott török főt tartva. Takarók: kékarany-vörösarany.

Neves személyek

• 
  Veress Ferenc pecsétje 1734-ből
• 
  Veres Ferenc verebély széki szolgabíró pecsétje 1740-ből
• 
  Veres Ferenc verebély széki szolgabíró pecsétje 1740-ből
• 
  Veres Ferenc verebély széki szolgabíró pecsétje 1741-ből

• Vörös Mihály verebély széki esküdt 1713-ban^[15] és 1719-ben^[16]
• Veres Ferenc verebély széki szolgabíró 1740-ben,^[17] 1741-ben és 1752-ben
• Vörös Sándor (1847-1918) a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója, királyi tanácsos
• Veres Pál a kassai gazdasági intézet tanára

Források

• Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony
• Ethey Gyula 1941-1942: A Verebélyi Érseki Nemesi Szék. Magyar Családtörténeti Szemle
• Reiszig Ede: Komárom vármegye nemes családai. In: Borovszky

1. DLDF 95448-95449; monasterium.net
2. Borsod vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei III, 767; Borovszky Samu 1909: Borsod vármegye története. Budapest, 205; Vö. Kempelen XI, Veres (kiskéri)
3. Fényes: Komárom vármegye. p. 65; Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.  
4. Ethey 1942, 93.
5. Blaskovics 1993, 333. Vö. 303 Nagyemőke
6. Családban marad 2010/1, 72.
7. Családban marad 2011/1, 133; Vö. ŠA Nitra, SAP, 93a. doboz, No. 17.
8. Ethey 1942, 190.
9. Családban marad 2009/1, 7.
10. Családban marad 2009/2, 21, 23-24.
11. Ethey 1941, 132
12. Ethey 1942, 143.
13. Családban marad 2009/2, 19-20
14. Családban marad 2011/1, 146.
15. SAP 4a, acta 158
16. SAP, acta 263
17. ŠA Nitra, SAP 9a, acta 328