Apja ornitológus professzor volt, az asztrahányi természetvédelmi körzet igazgatója.
1906-1922 között nagy formátumú, híressé vált poémákat írt, amelyek képesek voltak megjeleníteni mind a történelmi időt, mind a kor mítoszvilágát. Hlebnyikov avantgárd frissességgel újította meg az orosz költői nyelvet. Egyik szerzője a történelmivé vált Pofonütjük a közízlést (1912) című futurista kiáltványnak.[1] (Majakovszkij és Burljuk mellett).