Vadnay László

	Vadnay László
Született	Wolf László; 1904. június 6.; Budapest
Elhunyt	1967. április 18. (62 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	forgatókönyvíró; író; humorista;
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vadnay László témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Vadnay László^[6] (Kerepes,^[7] 1904. június 6. – Budapest, 1967. április 18.) magyar író, humorista, konferanszié, filmforgatókönyv-író; a Hacsek és Sajó-jelenetek, illetve -figurák megteremtője.

Életút

Budapesten született Vadnai (Wolf) Hugó (1865–1928)^[8] bankhivatalnok és Fried Emma gyermekeként.^[9] Apai nagyszülei Wolf Bernát (1831–1901)^[10] kereskedő és Fuchs Emma, anyai nagyszülei Fried Márk és Raditz Fanni.

Kezdetben a Fővárosi Serfőző Rt. gyakornoka volt.^[11] Újságírói pályáját az 1920-as évek elején, a Reggeli Újság munkatársaként kezdte. Rövidesen mint kabarészerző is ismertté vált. A Hacsek és Sajó-jelenetek és újszerű párbeszédes dramaturgiájuk 1928-as életre hívójaként a magyar kabaré klasszikusai között emlegetik. Állítása szerint a kávéházi bősz vitatkozók jelenetéből több mint ezret írt. Ezen túlmenően a kétszázat is meghaladja a jelenetek, egyfelvonásosok, egész estés darabok és forgatókönyvek száma. A műveit a következő kabarékban, színházakban játszották:

Apolló Kabaré (1924)
Terézkörúti Színpad (1924–1938)
Papagáj Kabaré (1924–1925)
Rakéta Kabaré (1925)
Komédia Kabaré (1925, 1932, 1941)
Talkie Kabaré (1929)
Clarus Kabaré (1930)
Omnia Kabaré (1930–1931)
Femina (1931)
Komikusok Kabaréja (1931–1932)
Király Kabaré (1932)
Terézváros Kabaré (1932)
Pódium Kabaré (1936–1942)
Pavillon Kabaré (1936–1937)
Bethlen Téri Színház (1930–1932)
Blaha Lujza Színház (1925–1933)
Kamara Varieté (1947)
Vidám Színpad (1957–1958, 1963, 1978)

1938-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol szintén sikeres lett. A háború után háromszor látogatott haza Magyarországra (1948, 1960, 1967), ahol annak ellenére, hogy játszották a Hacsek és Sajót, szinte teljesen elfelejtették. 1967-ben budapesti látogatásakor halt meg.

Felesége Blau Klára volt, Blau Mózes Mór és Bak Ottilia lánya, akit 1932. május 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett feleségül.^[12]

Színpadi művei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1958-): 19.^[13]

Tisztelt ház (1934)^[14]
Nápolyi kaland (1934)^[15]
III. Konrád
Csúnya lány

Forgatókönyvei

Magyar

Kati katonája (1927)
Csókolj meg édes (1932)
Éjféli tangó (1932)^[16]
Vica a vadevezős (1933)
Meseautó^[17]
Ez a villa eladó (1935)
Csúnya lány (1935)
Havi 200 fix (1936)
Szenzáció (1936)
Lovagias ügy (1937)^[18]
(1937)^[19]
- Hotel kikelet
- Pesti mese
Az ember néha téved (1938)

Amerikai

Realizmus és fantázia (Oscar-díj jelölt)
Egy frakk története (1942, főszerepben: Gregory Peck)
Kétes dicsőség (1944)
A nagy gyémántrablás (1953)
Tíz cent Glóriával (1962)
Világos feladja (1964)
A bizsu (1966, főszereplő: Marlene Dietrich)
Jó firma (1976, tévéfilm)

Kötetei

Hacsek és Sajó. 3. sor.; Reggeli Újság, Budapest, 193?
Hacsek és Sajó; ill. Temmerné Schillinger Ági; Reggeli Újság, Budapest, 1933
Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái; Globus Ny., Budapest, 1933
Hacsek és Sajó a családról; ill. Szigethy István; Hacsek és Sajó Könyvek Kiadója, Budapest, 1935 (Hacsek és Sajó)
Hacsek és Sajó a politikában; ill. Szigethy István; Hacsek és Sajó könyvek kiadója, Budapest, 1935
Hacsek és Sajó színházról és sportról; ill. Szigethy István; Hacsek és Sajó könyvek kiadója, Budapest, 1935
Előkészületek téli háborúra. Emlékirat; Stádium Ny., Budapest, 1943
Vadnay László leghíresebb Hacsek és Sajó párbeszédei; Foreign Language Book Publishing, New York 1959
Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái; vál., szerk., utószó Vinkó József; Babits, Szekszárd 1990
Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Válogatott kabarétréfák; vál., szerk. Labányi Ágnes, előszó Bohuniczky Jenő, utószó Vinkó József; Ciceró, Budapest, 2000