Uzsorás szerződés

Id. Lucas Cranach: Jézus kiűzi az uzsorás kufárokat a templomból

Az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés.

Az uzsora szó eredete

Etimológia: középkori latin usuria ’kölcsönadás kamatra’, ’uzsora’ < latin ūsūra ’kamat’ < latin ūsus ’használat’ < latin ūtor, ūtī, ūsus sum ’használ’.
Az usura a római jogban eredetileg egyszerűen kamatot jelentett. Bár a kamatlábat az ókori Rómában már a XII táblás törvényben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.

Az uzsorázásra használt népies kifejezés az interezés,^[1][2] mely a népies és kissé régies interes /interesz/ ’kamat’ szóból ered, ami pedig latin eredetű vándorszó.

Története Magyarországon

Az 1883. évi XXV. törvényben

(azóta hatályon kívül helyezték)

Az uzsora egyszerű esete

„aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”

Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik

• az uzsorának a törvényben meghatározott módon elpalástolása
• a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló ígérettel megerősíttetése
• az uzsora üzletszerűsége
• tíz esztendőn belül visszaesés.

Büntetése

Az egyszerű uzsorának büntetése 1-6 hónapig terjedhető fogház és 100-1000 forintig terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés^[forrás?]. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedhet, a fent említett mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az uzsorát elkövette, ha nem oda való illetőségű, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerű nagysága nem mint uzsora-megállapító, hanem mint uzsora-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél vagy házastársa, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az uzsora akkor, ha valamely vidéken elharapódzott, s annak folytán a közigazgatási bizottság felterjesztésére az eljárást az igazságügyi miniszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.

Az 1932. évi VI. törvénycikkben

Az uzsoráról szóló 1932. évi VI. törvénycikk a kérdésnek mind polgári jogi, mind büntetőjogi vonatkozásait szabályozta.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A korábbi szabályozás Magyarországon

Az azóta hatályon kívül helyezett polgári törvénykönyv (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:

• Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).^[3][4]
• Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.^[5]
• Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.^[6]
• Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont ^[7] a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.^[8][9]

A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.^[10]

Uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.^[11]

A hatályos szabályozás Magyarországon

Az uzsorás szerződés fogalmát a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) a következőképpen határozza meg: Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.^[4]

Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése körében a törvény úgy rendelkezik, hogy uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.^[12]

A semmisség körében a törvény előírja, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.^[11]

Jegyzetek

1. Magyar Nemzet Online^{[halott link]} – Öngyilkosság „interezés” miatt. 2008. február 20.
2. Magyar Nemzet Online^{[halott link]} – Miért nem jelentik fel az uzsorásokat? 2010. május 13.
3. 1959. évi IV. törvény 202. §
4. 2013. évi V. törvény 6:97. §
5. 1959. évi IV. törvény 237. § (1) bek.
6. 1959. évi IV. törvény 237. § (2) bek.
7. az egyetlen eltérés a két törvényszöveg között: csak az 1959. évi IV. törvényben szerepel
8. 1959. évi IV. törvény 237. § (3) bek.
9. 2013. évi V. törvény 113. § (3) bek.
10. 1959. évi IV. törvény 237. § (4) bek.
11. 2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bek.
12. 2013. évi V. törvény 6:113. § (3) bek.

Kapcsolódó szócikkek

• Kamat
• Csicskáztatás
• Uzsora-bűncselekmény

Külső hivatkozások

• Gáspárdy László: Az uzsora néhány időszerű társadalmi és polgári jogi kérdése. Ügyészségi Kiskönyvtár 18. (1965)
• A Pallas nagy lexikona