Először jogtudományt tanult Rómában, később átnyergelt a színjátszásra. A római Silvio D’Amico színiakadémián tanult.[4] 1957-ben debütált színpadi színészként, Giorgio De Lullo rendező ifjú színészekből toborzott társulatában (Compagnia De Lullo-Falk-Valli-Guarnieri), a római Eliseo Színházban. Gianfrancesco Guarnieri(wd) színész mellett sikeresen szerepelt Az ügynök halála(Morte di un commesso viaggiatore) című Miller-drámában, majd Sarah Ferrati(wd) színésznővel együtt a Nem félünk a farkastól című Albee-darabban (1963), és számos más kortárs színműben, a kor neves színházrendezőinek keze alatt. Színészi munkája mellett 1980–1997 között ellátta az Eliseo Színház művészeti vezetőjének teendőit is. A 2000-es évektől saját színpadi társulata (Compagnia Orsini) élén dolgozik.[4]
Filmen
Első apró filmszerepét 1957-ben kapta Mauro Bolognini rendező A kacér Marisa című filmkomédiájában. Kisebb-nagyobb szerepecskék után 1960-ban, Federico FelliniAz édes élet című dráma-vígjátékában országos ismertséget szerzett egy látványos, bár kis mellékszereppel (ő volt a napszemüveges fickó, aki segít vetkőzni a filmbéli Nadiának (Nadia Gray színésznőnek). Magas, jó kiállású, megnyerő fiatalember volt, sok vígjátékban, krimiben, történelmi és kalandfilmben szerepelt, köztük Tony Richardson rendező A kisasszony (1966) és A Gibraltár tengerészében (1967) c. filmjeiben. Drámai kulcsszerepekben is bevált, Luchino Visconti rendező nemzetközi sikerű társadalomkritikai filmjeiben, az 1969-es Elátkozottakban és az 1973-as Ludwigban. Nemzetközi produkciókban is szerepelt, Leonard Hirschfield(wd) rendező 1966-os Lépcsők című romantikus drámájában Irene Papas partnere volt; Sergio Sollima rendező Az erőszak városa c. 1970-es bűnügyi filmjében Charles Bronsonnal és Telly Savalasszal játszott együtt. Több kiruccanást tett az erotikus műfajba is, főszerepet vitt a műfajt teremtő Emmanuelle-sorozat két filmjében is: Francis Giacobetti rendező Emmanuelle 2.-jében (1975) és François Leterrier rendező Goodbye, Emmanuelle!-jében (1977), mindkettőben a címszereplő Emmanuelle (Sylvia Kristel férjét, Jeant alakította. Érett színész korában, az 1990-es évek közepén bibliai (ószövetségi) témájú filmekben kapott szerepeket, bizonyítva sokszínű emberábrázoló tehetségét.
Főbb filmszerepei
2022: Marcel!; nagybácsi
2017: Agadah; Béliál
2013: Séfek csatája (Benvenuti a tavola); tévésorozat; Leone
