Tule vapiti

Tule vapiti
Tule vapiti egy utahi réten
Tule vapiti egy utahi réten
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Cervoidea
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Cervus
Alnem: Cervus
Faj: C. canadensis
(Erxleben, 1777)[1]
Tudományos név
Cervus canadensis nannodes
(Merriam, 1905)
Szinonimák
  • Cervus elaphus nannodes Merriam, 1905
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tule vapiti témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tule vapiti témájú kategóriát.

A Tule vapiti (Cervus canadensis nannodes) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik észak-amerikai alfaja.

Előfordulása

A Tule vapiti Kalifornia területén fordul elő. Korábban nagy csordái éltek Kalifornia nyílt füves pusztáin és erdeiben, de a vadászat miatt majdnem kihalt. 1895-ben már csak 28 Tule vapiti maradt.[2] Már nem élne egyetlen egyede sem, ha Henry Miller kaliforniai szarvasmarhatenyésztő nem tart meg egy kisebb csordát birtokán. Az 1970-es évektől az állatok száma nőni kezdett.[3] 2009-ben már több, mint 4000 Tule-vapiti él.[2] Tule vapitival lehet találkozni Carrizo Plainnél, Point Reyesnél és Owens Valley egyes részein, Lone Pinetól Bishopig.

Megjelenése

Az észak-amerikai vapiti alfajok közül ez a legkisebb termetű alfaj; a felnőtt bikák általában 203-249 kilogrammosak, míg a suták csak 169-192 kilogrammosak. A borjak hasonlóan sok más szarvasfaj borjához fehéren pettyezett barna bundával jönnek világra.

Jegyzetek

  1. Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
  2. a b Kanewske, Rachel: The Biogeography of the Tule Elk. San Francisco State University. [2009. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  3. Brick, Michael: Bow Hunters’ Quest: Stalking an Elk and a Record. New York Times

Források

  • The Return of the Tule Elk-Verna R. Johnston-Pacific Discovery, Vol. 31, Number 1, pages 14–25, Jan-Feb, 1978 California Academy of Sciences, San Francisco
  • The Tule Elk Preservation Act of 1976-Public Law 94-389
  • Tule Elk Management Plan and Environmental Assessment, Oct. 1997
  • History of the California Tule Elk, Gerhard Bakker, Los Angeles City College, 1961
  • Tule Elk in California, History, Current Status, and Management Recommendations, Gene Scott Fowler, UC Berkeley, July 1985
  • Acclimation of Reintroduced Tule Elk in the Diablo Range, California, Julie A.Phillips, Thesis, San Jose State University, May 1985

További információk

Tule vapiti bikák

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!