Triklozán

Triklozán
IUPAC-név	2-(2,4-diklórfenoxi)-5-klórfenol
Más nevek	2,4,4′-triklór-2′-hidroxidifenil-éter, 5-klór-(2,4-diklórfenoxi)fenol, triklór-2′-hidroxidifenil-éter, CH-3565, Lexol 300, Irgasan DP 200
Kémiai azonosítók
CAS-szám	3380-34-5
PubChem	5564
ATC kód	D08AE04
Gyógyszer szabadnév	Triclosan
SMILES C1=CC(=C(C=C1Cl)O)OC2=C(C=C(C=C2)Cl)Cl
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C12H7Cl3O2
Moláris tömeg	289,541 g/mol
Olvadáspont	55-57°C
Forráspont	120 °C
Veszélyek
EU osztályozás	Irritatív (Xi) Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok	R36/38, R50/53[1]
S mondatok	S26, S39, S46, S60, S61[1]
Lobbanáspont	223 °C[1]
LD50	3700 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A triklozán erős, széles spektrumú baktérium- és gombaellenes fertőtlenítőszer.^[2]

Felhasználása

Különféle kozmetikai termékekben (fogkrém, folyékony szappan, dezodor, szájvíz, borotválkozás utáni szer) is felhasználják, bár egészségügyi kockázatai (hosszú távon kis koncentrátumban is hatással lehet pl. a pajzsmirigy működésére) miatt egyre kevésbé. A triklozán-tartalmat az európai uniós és a magyarországi szabályozás szerint fel kell tüntetni a kozmetikumokon, viszont a kisebb méretű felhasználást nem kötelező kiírni.^[3]

Hátrányai

A triklozán a termékekkel az emberi szervezetbe bejutva (szájon, száj-nyálkahártyán vagy a bőrön keresztül) felhalmozódik, és számos nem kívánt hatása van. Az Európai Unió élelmiszerrel érintkező termékekben (01010/169/EU) valamint biocid (rovarirtó, szabadtéri fertőtlenítő stb.) termékekben (2010/675/EU) betiltotta a triklozán használatát, viszont kozmetikumokban és például fogkrémekben továbbra is engedélyezettek.

A triklozánnal kapcsolatos megállapítások:^[4]

• hogy megzavarhatja az élőlények hormonháztartását: gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését,
• hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére
• továbbá károsítja a pajzsmirigy működését.
• egyes daganatos betegségekkel összefüggésben lehet,
• fejlődési rendellenességek és májkárosodás.
• Szájba kerülve elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait.
• károsítja az izmok működését.
• antibiotikum-rezisztenciát okoz.^[5]

Jegyzetek

1. A triklozán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
2. Triklozán - lassan ható méreg a kozmetikumokban Tudatosvasarlo.hu
3. Triklozán – lassan ható méreg a kozmetikumokban? Tudatos Vásárló
4. Simon Gergely, környezetkémikus: Triklozán – lassan ható méreg a kozmetikumokban?
5. Lahlou Hajni: Legfontosabb tudnivalók a triklozánról. [2018. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)