Egyes anyagok fényt bocsátanak ki magukból, ha megkarcolják, megdörzsölik vagy összetörik őket. A jelenséget a görögtribein (dörzsölni) és a latinlumen (fény) szavak összetételéből tribolumineszcenciának nevezik.
A fény keletkezése
Jelenlegi ismereteink szerint a jelenséget az elektromos töltések szétválasztása és egyesülése okozza. Az aszimmetrikus kristályszerkezetű anyagok törésekor töltések választódnak szét. A töltések újraegyesülésük során ionizálják a levegőt, ez okozza a fényvillanást.
A kutatások számos esetben azt mutatják, hogy a rossz vezetőképességű és aszimmetrikus szerkezetű kristályok tribolumineszcensek. Emellett vannak olyan tribolumineszcens anyagok is, amelyek szerkezete szimmetrikus, a feltételezések szerint ekkor az anyagban található szennyeződések biztosítják a szükséges aszimmetriát.
Tribolumineszcens anyagok
A gyémántok dörzsölés hatására (például csiszolás vagy vágás közben) piros vagy kék fényt bocsáthatnak ki.
Fényt bocsátanak ki egyes ragasztószalagok és kötszerek akkor, ha hirtelen mozdulattal választják le őket a tekercsről. 1953-ban szovjet kutatók vizsgálták a jelenséget, ekkor figyelték meg, hogy a vákuumban letekert ragasztószalag nem csak látható fényt, hanem röntgensugarakat is kibocsát.
Egyes öntapadós borítékoknál a ragasztós felületek gyors szétválasztásakor kékes fény látható.
A Wint-O-Green Life Savers cukorka összeroppantáskor kék fényt bocsát ki. A cukorban található wintergreen olaj (metil-szalicilát) fluoreszcens, ultraviola fényt alakít át kék fénnyé.
Források
Carlos G. Camara, Juan V. Escobar, Jonathan R. Hird & Seth J. PuttermaSn: Correlation between nanosecond X-ray flashes and stick–slip friction in peeling tape (Nature 455, 2008.10.23, 1089-1092. oldal)
Lewis Kozlosky: Triboluminescence (angol nyelven). [2007. november 21-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
