Transzszibériai vasútvonal

Transzszibériai vasútvonal
Hossz:	9288,2 km
Nyomtávolság:	1520 mm
Üzemeltető:	RZSD
Maximális sebesség:	140 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Transzszibériai vasútvonal témájú médiaállományokat.
Moszkva, Jaroszlavli pályaudvar 54 Frjazevo 70 Szergijev Poszad 90 Orehovo-Zujevo 112 Alekszandrov 126 Petuski 191 Vlagyimir Nyerl 224 Rosztov 240 Novki Kljazma 255 Kovrov 282 Jaroszlavl 290 Volga 315 Vjaznyiki 356 Danyilov 362 Gorohovec Kljazma 393 Ljubim 407 Dzerzsinszk 440 Nyizsnyij Novgorod Volga 449 Buj 500 Galics 509 Szemjonov 546 Antropovo 569 Vetluzsszkij Vetluga 570 Nyikolo-Poloma 598 Nyeja 623 Ureny 651 Manturovo 680 Sahunyja Vetluga 699 Sarja 746 Ponazirevo 760 Jezsiha 794 Leninszkoje 817 Szvecsa 869 Kotyelnyics 871 Vjatka 888 Mirnij 915 Oricsi 956 Kirov 1432 Káma 1436 Perm 1777 Európa és Ázsia határa 1816 Jekatyerinburg 2138 Tyumeny 2215 Tobol 2708 Irtis 2712 Omszk 3332 Ob 3335 Novoszibirszk 3499 Tom 3912 Csulim 4098 Krasznojarszk 4100 Jenyiszej 4515 Tajset Bajkál–Amur-vasútvonal 4938 Oka 5185 Irkutszk 5618 Szelenga 5642 Ulan-Ude 5655 Transzmongol vasútvonal 6199 Csita 6312 Tarszkaja Kínai keleti vasútvonal 8351 Birobidzsan 8512 Amur 8521 Habarovszk 8935 Usszuri Kínai keleti vasútvonal  Kína felé 9177 Usszurijszk 9179 Komarovka 9180 Szahzavod 9183 9183 km 9190 Banyevurovo Bojevka 9193 9194 km 9198 Baranovszkij 9200 Baranovszkij–Haszan-vasútvonal  Észak-Korea felé 9288 Vlagyivosztok

A Transzszibériai vasútvonal nevű oroszországi vasúti fővonal a Föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai, 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.^[1]

A vasútvonal induló állomása a Jaroszlavli pályaudvar Moszkvában, végállomása Vlagyivosztok pályaudvara. Eredeti hossza – a forradalmat megelőzően – Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt.^[1]

A Transzszibériai vasútvonal széles nyomtávú (1520 mm), kétvágányú, teljes hosszán villamosított (nagyobbrészt 25 kV 50 Hz-cel, kisebbrészt 3 kV egyenárammal).^[1]

A Transzszibériai vasút építése

A vasút építése az Usszuri közelében, 1895-ben

A vasútvonal építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el, amikor a keleti és nyugati irányból haladó építők találkoztak.

Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibériai vasútvonalat hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket a Bajkál-tavon még vasúti komp segítségével juttatták át.

1904 telén, az orosz–japán háború kezdetén a sürgőssé vált szállítások miatt 42 verszta (44,7 km) vasúti pályát építettek a befagyott tó jegére. A mozdonyokat és a vasúti kocsikat ezen a szakaszon lovakkal húzták át.^[2]

1905. október 29-ére készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A közel 12 évig tartó építkezés (1891–1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került az Orosz Birodalomnak.

Az útvonal

A Transzszibériai vasútvonal kelet–nyugati irányban nagyjából 7000 km-es, míg észak–déli irányba 3500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-enként egy-egy.

A Moszkvából induló Oroszország expressz menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az utat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.

A vasút déli vonalán 2010-ig közlekedett a Harkiv–Vlagyivosztok-gyorsvonat, melynek menetideje 173 óra 11 perc volt.

Legjelentősebb városok

• Moszkva (0 km, Moszkvai idő)
• Nyizsnyij Novgorod (442 km, Moszkvai idő), itt keresztezi a Volgát
• Kirov (956 km, Moszkvai idő)
• Perm (1436 km, Moszkvai idő plusz 2 óra), a Káma hídja
• Európa és Ázsia határát (1777 km) egy fehér obeliszk jelzi
• Jekatyerinburg (1816 km, Moszkvai idő plusz 2 óra) és az Urál
• Tyumeny (2138 km, Moszkvai idő plusz 2 óra)
• Omszk (2712 km, Moszkvai idő plusz 3 óra) Irtis
• Novoszibirszk (3335 km, Moszkvai idő plusz 3 óra), az Ob
• Krasznojarszk (4098 km, Moszkvai idő plusz 4 óra), a Jenyiszej
• Irkutszk (5185 km, Moszkvai idő plusz 5 óra), itt éri el a vasútvonal a Bajkál-tavat, majd 207 km hosszan a tó partján halad
• Ulan-Ude (5642 km, Moszkvai idő plusz 5 óra)
• 5655 km-nél kezdődik a Transzmongol vasútvonal
• Csita (6199 km, Moszkvai idő plusz 6 óra)
• Tarszkaja vasútállomás itt 6312 km-nél kezdődik a Kínai keleti vasútvonal
• Birobidzsan (8351 km, Moszkvai idő plusz 7 óra)
• Habarovszk (8521 km, Moszkvai idő plusz 7 óra), az Amur
• Usszurijszk (9177 km, Moszkvai idő plusz 7 óra)
• Vlagyivosztok (9288 km, Moszkvai idő plusz 7 óra), Csendes-óceán

Legjelentősebb folyók

Az útvonala mentén a Transzszibériai vasút 16 jelentős folyót keresztez: Volga, Vjatka, Káma, Tobol, Irtis, Ob, Tom, Csulim, Jenyiszej, Oka, Szelenga, Zeja, Bureja, Amur, Hor, Usszuri.

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, felső folyásukon keresztezi a vasútvonal, ahol szélességük 1 km körül van. A vasútvonal mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hor. Ennek a vízszintingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.

Jegyzetek

1. Main information (angol nyelven). Trans-Siberian Web Encyclopedia, 2001. május 12. [2012. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
2. Железная дорога по льду Байкала (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 25.)^{[halott link]}

További információk

• Transzszibériai vasútvonal. Egyedülállóan részletes honlap (orosz nyelven)
• Ugyanez angolul
• Két, 1900-ban kiadott útikönyv, az Amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményéből
• Google - Moscow-Vladivostok: virtual journey on Google Maps. www.google.ru. [2010. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
• (2011) „Transzszibériai vasútvonal”. Arany földgömb (Videoújság) 83. 
• Wikitravel - Transzszibériai vasútvonal

Kapcsolódó szócikkek

• Blaise Cendrars: A transzszibériai expressz, és a franciaországi kis Johanna prózája (1913)
• Transz-Szibéria - mozifilm egy kalandos vonatutazásról

• A Wikimédia Commons tartalmaz Transzszibériai vasútvonal témájú médiaállományokat.