A tireotropinfelszabadító hormon (vagy tireoliberin, angol rövidítéssel TRH) a hipotalamusz által termelt peptidhormon, amely az agyalapi mirigy elülső lebenyében serkenti a tireotropin és a prolaktin hormonok szekrécióját.
A hormon szerkezetét egymástól függetlenül Roger Guillemin és Andrew Schally állapította meg 1969-ben és nekik sikerült először mesterségesen szintetizálni is.[1][2]
A TRH a peptidhormonok között szokatlanul kicsi, mindössze három aminosavból áll (tripeptid): (pyro)Glu-His-Pro-NH2.
A tireotropinfelszabadító hormon a hipotalamusz paraventrikuláris magjának neuroendokrin sejtjeiben keletkezik.[3] Génjéről egy 242 aminosavas prekurzor fehérje íródik át, amely emberben hat (egérben öt) példányban tartalmazza a -Gln-His-Pro-Gly- motívumot, amelyeket Lys-Arg vagy Arg-Arg szekvenciák fognak közre. Az érési folyamat során egy proteáz enzim előbb a Lys-Arg és Arg-Arg motívumok mentén szétvágja a polipeptidláncot, majd egy karboxipeptidáz eltávolítja a lizint és az arginint. Ezután a szélső glicint egy enzim amidcsoporttá redukálja, egy másik enzim pedig a glutamint piroglutamáttá alakítja át. Egy prekurzorból így hat molekulányi aktív hormonmolekula keletkezik.
A hipotalamuszból a véráram közvetítésével jut az agyalapi mirigy elülső lebenyéhez, ahol a tireotrop sejtek hormontermelését stimulálja.[4]
A TRH gyógyszerészetben alkalmazott formáját protirelinnek nevezik. Analógját a spinocerebelláris ataxia és tudatzavarok esetén alkalmazzák.[5]
Intravénásan injekciózva a hormonnal tesztelik az agyalapi mirigy stimulálhatóságát (ún. TRH-teszt) a pajzsmirigy olyan rendellenességei esetén, mint a hipotireózis vagy akromegália.
Egyes vizsgálatok szerint antidepresszáns hatása van és megelőzhetőek vele az öngyilkosságok.[6] 2012-ben az amerikai hadseregben kutatások folytak a TRH-tartalmú orrspray-kkel az öngyilkosságok számának csökkentése érdekében.[7][8] Vannak olyan kutatások, amelyek öregedésgátló hatást tulajdonítanak neki.[9]