Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Nővére 1028-as trónöröklését követően annak kérésére apácának vonult, ám amikor 1042-ben V. Mikhaél megpróbálta letenni Zóét, a népharag megbuktatta, és ezúttal az egyházi támogatást élvező Theodórát is trónra tették. Theodóra a rövidesen IX. Kónsztantinoszt férjévé és társuralkodójává emelő testvéréhez hasonlóan nem játszott aktív szerepet a birodalom irányításában Kónsztantinosz 1055. január 11-én bekövetkezett haláláig. Ekkor az idős Theodóra egyeduralkodóvá lépett elő.
Theodóra váratlan módon ekkor sem házasodott össze vagy adoptált valakit, hanem egymaga vette kezébe a birodalom irányítását. Kónsztantinosz számos megbízhatatlan emberét leváltotta, és több potenciális trónkövetelőt és magas rangú tábornokot száműzött. Főminiszteréül a tehetséges León Paraszpondüloszt nevezte ki. A császárnő még a hatalmas konstantinápolyi pátriárkával, Mikhaél Kérullariosszal is szembehelyezkedett a házasság kérdésében, egyenesen utóbbi leváltását tervezgette, amikor másfél éves országlást követően megbetegedett. Halála előtt örökbe fogadta kiszemelt utódját, az idős Mikhaél Bringasz katonai logothetészt. A gyermektelen Theodóra halálával 1056 szeptemberében kihalt a 866 óta uralkodó Makedón-dinasztia.
Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288