Tatár István (Csongrád, 1925. június 20. – Makó, 2021. november 20.) magyar pedagógus.
1944-ben szerzett tanítói diplomát a kiskunfélegyházi Állami Tanítóképzőben. 1953-ban matematika-fizika-kémia szakos tanári diplomát kapott a Szegedi Tanárképző Főiskola hallgatójaként. 1975-ben a József Attila Tudományegyetemen pedagógia-pszichológia oklevelet kapott.
1944-ben az erdélyi nagyszokondi népiskola pedagógusa volt. 1945-ben Budapesten fogságba került, ahonnan megszökött. 1945–1951 között Kunágota-Urbánpusztán tanító volt. 1952–1955 között Nagykamarás-Gádoroson igazgató volt. 1955–1957 között szaktanár és szakfelügyelő volt Gádoroson. 1957–1986 között vezető szaktanácsadó volt Makón, illetve országos tehetségkutató versenyek szervezője volt. 1964-től a matematika tanítást korszerűsítő könyveket adott ki. 1970-től a matematika tantervi reformbizottság elnöke volt. 1986-ban nyugdíjba vonult.
A rászoruló diákoknak cipőt, meleg ruhát szerzett; elindította a "Gyere velem iskolába!" mozgalmat. Rengeteg szakmai publikációja, 6 népszerű szakkönyve, általános iskolai szakköri füzetei, feladatgyűjteményei jelentek meg, 30-nál több, új tanítási eszköz megalkotása fűződik hozzá. Több matematikai és tehetségkutató versenyt szervezett. "Matematika csillaga" néven díjat alapított gyerekeknek. Tanítványaiból többen matematika tanárok lettek.