Tőke (közgazdaságtan)

„A tőke” lehetséges további jelentéseiről lásd: Tőke (egyértelműsítő lap).

Tőkén a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük. A klasszikus közgazdaságtan szerint a tőke az alapvető termelési tényezők összessége, ami vállalkozás elindításához és fenntartásához szükséges.

A tőke szerepe a gazdaságban

A tőke a szabad piacgazdaságok működését lehetővé tevő aktív elem. A nemzetgazdaságok^[1] növekedését a tőke áramlást kezelő bankrendszer^[2] biztosítja, amely a gazdaság megtakarításainak (azaz a társadalmi szinten megjelenő jövedelmek fogyasztási célokon túlmutató maradványainak) összegyűjtésével fedezi az újabb és újabb befektetéseket (azaz a megtakarított jövedelmek hosszabb távú felhasználása annak gyarapítása érdekében) hitelnyújtás formájában. (Bővebben ^[3] A tőke felhalmozódással a befektetések aktívvá teszik a tőkét, ideális esetben megtérülő termelő eszközzé válik.

A tőke jellege szerinti csoportosítás

1. Gazdasági tőke: a gazdaságban befektetett javak
2. Kulturális tőke:
   • Inkorporált: személyes képességek, műveltség, nyelvismeret, problémamegoldó képesség, minden, ami személyes képesség (ki milyen családból származik)
   • Tárgyiasult: kulturális javakkal ellátottság (könyvek, CD, színházbérlet)
   • Intézményesült: kulturális kompetencia (hozzáértés)
3. Szociális tőke (kapcsolati tőke): társadalmi-társasági kapcsolat, amely gazdasági tőkévé konvertálható (aki például jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé, vagy aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz). Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály.

Tőkejövedelem

A tőkejövedelem egy adott évben a befektetett tőke (anyagi és szellemi javak) által létrehozott új érték (hozzáadott érték).

Formái:

• nemzetgazdasági szinten: a bruttó hazai termék;
• vállalkozásoknál: a nyereség, melynek mutatója a befektetett tőkére (tárgyi eszközök és munkabér terheinek összege) eső nyereség egy adott évben (mérlegből számítható adat);
• pénzintézeteknél: a befektetett megtakarítások által kitermelt nyereség, kamatjövedelem;
• lakosságnál: például ingatlan bérbeadásából keletkező adózott jövedelem.

Jegyzetek

1. Nemzetgazdaság"A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége."További kivonat a weblapról:Szereplői:állam, vállalatok, háztartások. Ágazati szerkezet történelmileg:mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások. Termelési tényezők történelmileg:föld, munka, tőke.
2. Bankrendszeren adott országban az állam által létrehozott (engedélyezett) bankok összességét illetve törvényes működési kereteiket értjük. Például:Közgazdasági fogalmak Archiválva 2022. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben"Egyszintű bankrendszer: A monetáris politikáért felelős jegybank közvetlen hitelkapcsolatban van a vállalatok és lakosság széles körével...Kétszintű bankrendszer: A monetáris politikáért felelős jegybank nincs közvetlen hitelkapcsolatban a vállalatok és lakosság széles körével."
3. MNB - Megtakarítás, befektetésIdézet: "A megtakarítás a jövedelemnek az a része, amelyet nem költenek el fogyasztási célokra, míg a befektetés egy meghatározott pénzösszeg általában hosszabb távú felhasználása annak gyarapítása céljából. Ez jellemzően valamilyen pénzügyi eszköz – pl. bankbetét, részvény, kötvény –, vagy valamilyen értékálló tárgy (pl. műtárgy, ékszer stb.), ingatlan (pl. gyár, gépek stb.) megvásárlását jelenti.A befektetések három meghatározó jellemzője a hozam, a kockázat és a likviditás."

Források

• Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5  
• Közgazdasági kislexikon. Főszerk. Gyenis János. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 978-963-09-0881-8 (isbn 963-09-0881-6)
• Pénzügyi és Kereskedelmi Enciklopédia, Novotrade Rt., Budapest, 1988 ISBN 963-02-5661-4