Tóth István (költő)

	Tóth István
Született	Tóth István; 1923. október 25.; Tenkegörbed
Elhunyt	2001. szeptember 16. (77 évesen); Marosvásárhely
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fekete Erzsébet (1978-2001)
Foglalkozása	költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, drámaíró, egyetemi tanár
Iskolái	Bolyai Tudományegyetem (1944–1948)
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth István (egyértelműsítő lap).

Tóth István (Tenkegörbed, 1923. október 25. – Marosvásárhely, 2001. szeptember 16.) költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, drámaíró, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Tóth István és Lupás Mária voltak. 1944-ben érettségizett. 1944-1948 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, francia–magyar szakos hallgatója volt. 1948-1963 között Nagyváradon középiskolai tanár, 1953-1954 között igazgató volt. 1963-1983 között a Marosvásárhelyi Tanárképző és Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet esztétikatanára volt. 1979-ben doktorált a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1983-ban nyugdíjba vonult. 1991-től a gyulafehérvári Római Katolikus Hitoktató Tanárképző tanára volt.

Latin nyelvű humanista és kortárs francia költőket fordított.

Művei

Versek

Ódák és elégiák; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1957
A kalászok lehajolnak. Versek; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1961
Névtelen emlékek között; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1964
Vízválasztók. Versek; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1967
Amerre jártam. Versek; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1968
A szétszedett szobor. Versek; Dacia, Kolozsvár, 1971
Jégbuborékok. Versek; Eminescu, Bukarest, 1973
Európa kövei között. Versek; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1975
Törékeny tükrök. Versek; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1979
Sziklás parton. Válogatott versek; Kriterion, Bukarest, 1980
Antifóna. Versek; Kriterion, Bukarest, 1983
Napvárás, Négysorosok; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1984
Ha azt mondom, hogy élek... Válogatott versek és műfordítások; Magvető, Bp., 1987
Közös nevező; Impress, Marosvásárhely, 1994 (Népújság könyvek)
Párbeszédek és limerickek; Custos, Marosvásárhely, 1995
Herbárium. Fűvészenciklopédia versekben; Mentor, Marosvásárhely, 1998
Besztiárium. Állattani enciklopédia versekben; Literator, Nagyvárad, 2000
Senkiföldjén. Versek; Appendix, Marosvásárhely, 2004
Testamentum. Válogatott versek; Gál P., Pécs, 2016

Drámák

A koszorúper. Démoszthenész élete; in: Igaz Szó, 1981/7

Irodalomtörténeti és esztétikai tanulmányok

Irodalmi műveltségünk főbb korszakai, 1. Őskor és középkorMegjelenés; s.n., Gyulafehérvár, 1994
Irodalmi műveltségünk főbb korszakai, 2. Reneszánsz és manierizmus; s.n., Gyulafehérvár, 1996
Értékek és mértékek. Tanulmányok, esszék az irodalom területéről; Literator, Nagyvárad, 1998

Műfordítások

M. R. Paraschivescu legszebb versei; ford. Tóth István, előszó Dumitru Micu; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1963
Jó reggelt, Párizs! Kortárs francia költők versei; vál., ford., bev., jegyz. Tóth István; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1969
Alkinoosz kertje. Humanista költőink Janus Pannoniustól Bocatius Jánosig; latinból ford., utószó, jegyz. Tóth István; Dacia, Kolozsvár 1970 (Tanulók könyvtára)
Írásjelek a földön. Francia nyelvű belga költők; ford., bev. Tóth István; Kriterion, Bukarest, 1972
Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége; bev., jegyz. Jakó Zsigmond, versford. Tóth István; Kriterion, Bukarest, 1974
Múzsák fellegvára. A kolozsvári latin nyelvű humanista költészet antológiája; vál., ford. Tóth István; Kriterion, Bukarest, 1977
Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak; bev., jegyz. Nagy Géza, ford. Tóth István et al.; Kriterion, Bukarest, 1977
Eugène Guillevic legszebb versei; vál., ford., előszó Tóth István; Albatrosz, Bukarest, 1978
Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája; sajtó alá rend. Kulcsár Péter, ford. Jakó Zsigmond, Tóth István, Weöres Sándor, tanulmány Tolnai Gábor, Haiman György; Akadémiai, Bp., 1978 (+ hasonmás)
Edmond Vandercammen: A feledés kapuja; vál., ford., utószó Tóth István; Európa, Bp., 1978 (Napjaink költészete)
Talált kincs. Német költők antológiája I-II.; összeáll., bev., jegyz. Tóth István; Dacia, Kolozsvár, 1981
Jean Rousselot: A tűz és a rózsa; vál., ford., utószó Tóth István; Európa, Bp., 1986 (Napjaink költészete)
Kolozsvári emlékírók, 1603-1720; bev. Bálint József, vál., jegyz. Pataki József, versford. Tóth István, prózaford. Köllő Károly, Puskás Lajos; Kriterion, Bukarest, 1990
"Üdvöz légy, te boldog Várad!". Versek Szent László királyról; vál., ford., utószó, jegyz. Tóth István; Custos, Marosvásárhely, 1992 (Erdélyi Figyelő könyvek)
Phoebus forrása. A váradi latin nyelvű humanista költészet antológiája; összeáll. Tóth István; Literator, Nagyvárad, 1996
A gyulafehérvári humanista költészet antológiája. "Költők virágoskertje"; Accordia, Budapest, 2001 (Hagyományőrző könyvek)
Szívvel, szóval, tiszta ésszel. Himnuszok, zsolozsmák, intelmek és könyörgések latin nyelvű költészetünkből; vál., ford. Tóth István; Szent István Társulat, Bp., 2001

Díjai

A Marosvásárhelyi Írói Egyesület díja (1969)
a Román Írószövetség díja (1984)

Jegyzetek

↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó, ISBN 963-8477-64-4