Miután atyja diadalmasan előretörő seregét a bolgárok bekerítették a hegyekben, majd lemészárolták a császárral együtt, a súlyos sérülést kapott trónörököst maradék katonái kimentették és Adrianopoliszba szállították, ahol császárrá kiáltották ki. Mivel felgyógyulására nem volt sok remény, leginkább egy alkalmas utód kijelölése miatt volt szükség Sztaurakioszra. A legvalószínűbb jelölt sógora, Mikhaél Rhangabé volt, de a császárné, Theophanó is magának követelte a régensi hatalmat. Sztaurakiosz nem tudott dönteni.
A fenyegető külpolitikai katasztrófa árnyékában végül puccs döntötte el a vitát. Október 2-án a hadsereg, a senatus és a nép Niképhorosz pátriárka támogatásával császárrá kiáltotta ki Mikhaélt, azaz I. Mikhaélt. Sztaurakiosz tudomásul vette a döntést, lemondott és kolostorba vonult, ahol három hónap múlva, 812. január 11-én meg is halt.
