A hegység többi csúcsához hasonlóan egy miocén korú andezitesrétegvulkán maradványa.[1] Teteje egy lapos andezitplató, amelyről az egykori vulkáni kúp átöröklött lejtői ereszkednek alá. Különösen látványosak északnyugati peremén a Téry-torony(Téryho veža) öt- illetve hatszögletes elválású andezitoszlopai. A felvezető turistautat a nemzeti park az ezredforduló után fémlépcsővel építette ki.
Kultúrtörténete
A szitnyai vár első elődje valószínűleg a 12. században épült földvár lehetett. Írásban először 1548-ban említik, amikor a császári (magyar) csapatok kiszorították a várból Balassa Melichar rablóbárót, mert féltek, hogy összejátszik a törökökkel.[2]
A hegytetőn az első fazsindelyes pavilont 1736 körül építtette fehér andezitből Koháry András József főispán, a szitnyai vár tulajdonosa. Az épület 1852-ben egy villámcsapástól porig égett. 1883-ban az akkoriban Selmecbányán élő Téry Ödön és a helyi turistaegyesület kezdeményezésére Coburg Fülöp herceg herceg újjáépíttette és a túrázóknak ajándékozta. Valószínűleg ez a kilátó volt Magyarország első turisztikai objektuma. Itt alakították meg az első hazai turistaegyesületet, a Szitnya Klubot, itt festették fel Európa első jelölt turistaútvonalát.[2] Az épületet és a szomszédos erdővédi lakot a magyar turistaegyesület Szitnya-osztálya használta turisták elszállásolására.[3]
Építményei, látnivalói
Legmagasabb pontja a platóból kiemelkedő kis halom teteje. Az ezt uraló filagóriában, azaz pihenő- és kilátópavilonban a hegy történetét, állat- és növényvilágát bemutató kiállítást rendeztek be. (Ez 2024 novemberében zárva volt.)[2] Tövében áll a jelzések felfestőinek kis emlékműve (Pamätník značkárov).
Tőle nem messze épült a jeles szlovák régész-geológus-botanikus papról elnevezett Andrej Kmeť turistaház (Chata Andreja Kmeťa). Ettől nem messze egy adótorony mered az égnek.[2]
A Téry-torony kilátópontjáról megpróbálhatjuk kikövetkeztetni az egykor a Dunáig kiépített Szarmata fal(Sarmata montes) nyomvonalát.[2]
Az adótoronytól lekanyarogó 557. úton juthatunk a szitnyai várnak a keleti sziklafalon álló, erősen erodált romjáig.[2]
Stojmír lovagjainak legendája
A néphit szerint a hegy belsejében levő sziklacsarnokban egy nagy vár áll. Ebben alszanak kővé dermedve,, egyik lábukat a lovuk nyergében tartva Stojmír herceg fiainak hatalmas lovagjai, akik azt várják, hogy szólítsák őket a bajban. Öreg kapuőrük hétévente felkapaszkodik a Szitnya tetejére és a négy égtáj felé kiáltja kérdését: Szükség van-e ránk? Ha nem érkezik válasz, visszabattyog a sziklacsarnokba, és vár a következő hét év végéig.[2]
