Szerb János (Budapest, 1951. január 7. – Bécs, 1988. október 6.) orientalista, tibetológus, költő. Anyja Szerb Antalné, Bálint Klára, nagybátyja Bálint Endre, festő. Szerb Antal édesapja, Szerb Károly adoptálta.
Élete
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar–angol–tibeti szakon (1980). Tibeti történelemből doktorált 1982-ben. 1980-tól az MTA, majd 1982-től a Bécsi Egyetem nemzetközi hírnévnek örvendő tibetológus munkatársa. 1988 októberében önkezével véget vetett életének.
Szerb a magyar neoavantgárd, a magyar "tilos művészet" egyik legfiatalabb tagjaként a hetvenes-nyolcvanas években költészeti akciókkal jelentkezett és verseket jelentetett meg az ELTE Jelenlét című folyóiratában.
Ironikus "Gesztája" a hetvenes évek budapesti rendszerkritikus értelmiségijeiről, művészeiről szóló, Petri György alakja köré szőtt pamflet. 1990-ben Szerb János posztumusz verseskötetét Ha megszólalnék címmel Petri állította össze.
Főbb művei
- Some Glosses on the Oeuvre of Bla-ma 'Phags-pa I–IV. (Budapest, Bécs, 1983–1988)
- Buston's History of Buddhism in Tibet (Bécs, 1990)
- Ha megszólalnék; vál., szerk., utószó Petri György; Orpheusz Könyvek, Bp., 1990
- A Buddhist terminological dictionary. The Mongolian Mahāvyutpatti; szerk. Sárközi Alice, közrem. Szerb János; Akadémiai–Harrassowitz, Bp.–Wiesbaden, 1995 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
Irodalom
Források
Külső hivatkozások
