Középfokú tanulmányait a budapesti József Attila Gimnáziumban végezte, itt érettségizett 1964-ben. 1963 és 1969 közt a Mafilm-nél dolgozott díszlettervező asszisztensi beosztásban, díszlettervezőnek és grafikusnak készült, végül az Iparművészeti Főiskola belsőépítészet szakán végzett felsőfokú tanulmányokat (1963-1969), a továbbiakban a belsőépítészet lett az ő hivatása. A KÖZTI, azaz Középülettervező Intézet, majd Vállalatnál működött két évtizeden keresztül (1973-1993) mint stúdióvezető, közben 1986-tól már oktatott a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépület Tervezési Tanszéken. 2003 óta a BME Építészmérnöki Kar Tiszteleti Tanári cím tulajdonosa.
1995-ben a Szenes Design Studio Bt. alapítója lett, amely Bt. mind a mai napig eredményesen működik. Lakóházak, magánházak, üzletek, üzletházak, kórházak, rendelők, színházak, mozik, múzeumok, bankok, irodaházak, szállodák, éttermek enteriőrjét tervezte és tervezi. Nemcsak új épületek enteriőrjének tervezését vállalja, folyamatosan vállal és végez rekonstrukciós tervezői munkákat is. Munkáiért számos díjban, elismerésben részesült. 2004-ben a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület (Mabe) elnökévé választották, mely tisztséget 2017-ig töltötte be.[1]
Ars poeticája
„A harmonikus, bensőséget-otthonosságot sugárzó tereket kedvelem. Alkotásaimban kiegyensúlyozottságra törekszem, olyasmire, amelyben az emberek pozitív jeleket kapnak, felfedezik és érzik a környezet fontosságát és erejét. Egyszerűen jól érzik magukat a terekben. Díszlettervezőnek, grafikusnak készültem, de hivatásomat találtam meg az építészetben – belsőépítészetben.
Bár természetemnél fogva vonzanak a lágy, organikus, „vérbő" vonalak és formák, az elmúlt évtizedek során kapott feladatok racionálissá, visszafogottabbá tettek. Fegyelmezettebb, tudatosabb lettem és ez az alkotásaimra is kisugárzik.
Fontos, hogy az ember tudja magát kívülről szemlélni, kritizálni és megrendszabályozni. Megtanultam, hogy úgy kell figyelembe venni a megbízók igényét, hogy az elképzelések megvalósítása mellett kifejeződjön a szakmai tudás és tervezői egyéniség.
Azok közé a tervezők közé tartozom, akik az alapoktól kezdve, az építésszel együtt találom ki az épületet, ezért számomra nem elválasztható az exteriőr az enteriőrtől. Az épület kívül-belül egy gondolatot kell, hogy sugározzon.
Harminc év szakmai múlt után elmondhatom, hogy számomra a belsőépítészet nemcsak hivatás, de hobbi is, betölti az életemet.”[2]
Bútorterveiből
1987 • MEDIFLEX
1991 • MÁTRAMED, egészségügyi bútorcsaládok; GARZON-BÚTOR, lakásbútorok.
Kortárs magyar művészeti lexikonIII. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6Online elérés
A magyar belsőépítészet 1945–2012 A II. világháború utáni belsőépítészet (szerkesztette: Dvorszky Hedvig kiadó: Magyar Belsőépítész Egyesület, Budapest, 2014, 510 oldal ISBN 978-963-089-9598 244 oldal
