Szemere Samu

Szemere Samu
1935-ben
Született	Stern Samu 1881. december 13. Szénásgödör
Elhunyt	1978. május 4. (96 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fordító író filozófus esztéta
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1904)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-8-7)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemere Samu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Szemere Samu, születési nevén Stern Samu^[1] (Szénásgödör,^[2] 1881. december 13. – Budapest, 1978. május 4.) filozófiai író, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

Stern Sándor és Roder Netti fia. Bölcsészdoktorátust a Budapesti Tudományegyetemen szerzett 1904-ben, ahol Alexander Bernát tanítványa, majd munkatársa volt. 1906-tól középiskolai tanár az Óbudai Árpád Gimnáziumban,^[3][4] 1910-ben a Markó utcai Főreáliskola tanára lett. 1917 és 1919 között a Magyar Filozófiai Társaság titkára. 1927-től 1942-ig az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet igazgatója volt. 1945 után az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) elnöke, majd 1950-től mint nyugdíjas az Országos Rabbiképző Intézetben filozófiatörténetet adott elő. 1963-ban az ELTE egyetemi tanári címmel tüntette ki.^[5]

Magánélete

Házastársa dr. Horváth René^[6] (1884–1958) volt, Heizler Salamon és Salamon Róza lánya, akivel 1910. október 23-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.^[7] Fia dr. Szemere Tamás (1911–1945) orvos és menye a holokauszt áldozatai lettek.^[8]

Munkássága

Cikkeit, tanulmányait közölte a Budapesti Szemle, a Történeti Szemle, az Athenaeum, A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, a Magyar Nyelvőr, a Múlt és Jövő és a MIOK Évkönyvei, szerkesztette az IMIT Évkönyveit (Bp., 1929–48) és az Alexander-albumot (Bp., 1925), továbbá sajtó alá rendezte Alexander Bernát munkáit.

Magyarra fordította Giordano Bruno, Descartes, Dewey, Feuerbach, Hegel, Pestalozzi, Schiller, Spinoza, Vico és Windelband több művét.^[9]

1978-ban hunyt el. Tisztelői az alábbi művekben búcsúztatták:

• Vihar Béla: Búcsú a filozófustól (Élet és Irodalom, 1978)
• Szabó Árpád: Sz. S. (MIOK Évkönyv, Budapest, 1978)
• Gábor Éva: Sz. S. (Világosság, 1978. 7. sz.)

Művei a teljesség igénye nélkül

• Az aesthetikai játékelmélet (doktori értekezés, Budapest, 1904)
• Bain Alexander: Neveléstudomány, Ford. (Budapest, 1912) (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
• Giordano Bruno (Bp., 1917); (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
• A jelenkori filozófia főbb irányai (Budapest, 1923)
• Spengler filozófiája (Budapest, 1924)
• Alexander Bernát ifjúkori levelei Horváth Cyrillhez, bevezetővel ellátta és sajtó alá rendezte (Budapest, 1928)
• Dewey neveléstana (Budapest, 1933)
• Filozófiai tanulmányok (Budapest, 1941)
• Nietzsche és a zsidóság (Lőw Immánuel-emlékkönyv, Budapest, 1947)
• Kunst und Humanität. Eine Studie über Thomas Manns ästhetische Ansichten (Budapest–Berlin, 1966). – Irod. Vihar Béla: Beszélgetés Hegel magyar fordítójával (Magyar Nemzet, 1970. szeptember 11.)
• Scheiber Sándor: Sz. S. kilencvenedik születésnapjára (emlékfüzet, Budapest, 1971)

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 35168/1900. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 151. kép 2. karton Névváltoztatási kimutatások 1900. év 39. oldal 43. sor
2. Névváltoztatása alapján születési helye: Németújvár
3. MELLÉKLETEK. www.arpad.sulinet.hu. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
4. 1970-1979. www.arpad.sulinet.hu. [2013. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
5. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
6. A René alakot használta.
7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1416/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
8. Szemere Tamás és feleségének halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) halotti akv. 44-45/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
9. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 836. o.  Online elérés
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.