Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Személykocsi

MÁV IC3G InterCity kocsija
A GYSEV Bp 20-33.0 sorozatú termes 2. osztályú InterCity személykocsija
ÖBB CityShuttle emeletes kocsik Bécsben
Brit személykocsi-belső
Egy felújított "Posta-Bhv" kocsi
MÁV WRRmz 88-71 sor. étkező-bisztrókocsi étterme
MÁV WRRmz 88-71 sor. étkező-bisztrókocsi büfészakasza
Egy Halberstadti kocsi belseje a MÁV-nál

A személykocsi személyek és poggyász szállítására szolgáló, önálló hajtógépezet nélküli, vontatott vasúti jármű. A személykocsikat különféle személyszállító vonatokba sorozzák be. A motorvonatok szerelvényébe sorozott személykocsikat motormellékkocsinak nevezik.

Kocsiszolgálati (üzemi) szempontból személykocsinak tekintik az áruszállításra (is) szolgáló poggyász- és postakocsikat, valamint a személyvonatokba sorozható személygépkocsi-szállító kocsikat is. Műszaki szempontból személykocsinak minősülnek azok a – nem elsődlegesen személyszállításra szolgáló – kocsik is, melyek járműszerkezete a személykocsikhoz hasonló (például fűtőkazánkocsi, villamos fűtőkocsi, mérőkocsi, műhelykocsi stb.)

A személykocsik felosztása, személykocsi-típusok

A személykocsik szerkezetük, rendeltetésük, kényelmi szintjük és szolgáltatásaik szerint csoportosíthatók.

Járműszerkezeti sajátosságok

A jármű szerkezeti jellemzői határozzák meg, hogy a kocsi milyen pályán (ívsugarak, lejtviszonyok), milyen sebességű vonatba sorozható be. A járműszerkezet jellegzetességei behatárolják a jármű befogadóképességét is. A szerkezeti jellemzők ismérvei:

  • a járműszekrény jellege
    • hagyományos
    • emeletes
    • csuklós
    • alacsony padlószintű
  • a hordmű jellege
    • egyedi tengelyes (két- vagy háromtengelyű)
    • forgóvázas
  • a legnagyobb engedélyezett sebesség
  • a fékberendezés jellege
    • kézifékes
    • légfékes
    • egyéb kiegészítő fékberendezéssel felszerelt

Közlekedtetési terület

A közlekedtetési terület meghatározza a járművek felszereltségének, szolgáltatásainak, utazási komfortjának szintjét, közvetve a járművel kényelmesen leutazható időtartamot. A közlekedtetési területek felosztása vázlatosan:

  • városi
  • mellékvonali (helyiérdekű)
  • fővonali (nagyvasúti)
    • elővárosi
    • távolsági
    • belföldi gyorsvonati
    • belföldi kiemelt szolgáltatású
    • nemzetközi
    • nemzetközi kiemelt szolgáltatású
    • nagysebességű

Kocsitípusok

A személykocsikat alapvetően az utasok számára nyújtott elsődleges szolgáltatásaik alapján osztják fel.

  • közforgalmú személykocsik
    • (ülőhelyes) személykocsik (A, B)
      A legáltalánosabb kocsitípus. Általában legfeljebb hatórás utazásra szolgálnak. Utastéri berendezéseik kialakítása és kényelme az átlagos utaztatási időtől, a vonatnemtől és a kocsiosztálytól függ. Belső térkiképzés szempontjából lehetnek
      • (nagy)termes
      • fülkés
      • vegyes térkiképzésű kocsik.
    • alvószékes személykocsik
      6-10 órás éjszakába is nyúló utazáshoz való jármű, üléseik támlája oly módon dönthető, hogy az ülőhelyzetű alvásnál kényelmesebb testhelyzetet tegyen lehetővé.
    • fekvőhelyes személykocsik (Ac, Bc)
      Olyan fülkés személykocsik, ahol a fülke bútorzatának átrendezésével kocsiosztály függvényében fülkénként 4-6 fekhely alakítható ki.
    • hálókocsik (WL)
      Kifejezetten éjszakai utazásra szolgáló fülkés személykocsi. Fülkénként (kocsiosztály függvényében) 1-3 fekvőhely található. Az utasfülkék külön mosdóval rendelkeznek. Egyes kocsikban közös zuhanyfülke található. Modernebb hálókocsikban az egyes utasfülkékhez külön zuhanyzó tartozik.
    • étkezőkocsik (WR), büfékocsik (xR)
      Hosszabb utazási időtartamú vonatokon az étkező és bisztrókocsik biztosítanak az utasok számára étkezési lehetőséget. Az étkezőkocsikban asztalnál felszolgált meleg- és hidegételek állnak a vendégek rendelkezésére, a bisztrókocsiban önkiszolgáló rendszerben egyszerűbb ételek, meleg- és hidegitalok fogyasztására van lehetőség. Gyakori a vegyes kialakítású ún. étkező-bisztrókocsi, ahol a kétféle szolgáltatás elkülönített vendégtérben áll az utasok rendelkezésére.
  • nem utasszállító közforgalmú személykocsik
    • poggyászkocsik (D)
      Terjedelmesebb útipoggyászok, expresszáruk, kiscsomagok szállítására szolgáló személykocsi.
    • postakocsik
      Postai küldemények, csomagok szállítására és részleges útközi feldolgozására alkalmas kocsik.
  • nem közforgalmú személykocsik
    Ezek a személykocsik a menetrendben meghirdetett személyközlekedésben nem vesznek részt. Az utazóközönség számára csak korlátozottan, külön megrendelésre vehetők igénybe.
    • Társas termeskocsik, szalonkocsik
      Különleges kivitelű, utazócsoportok, küldöttségek szállítására szolgáló járművek. Általában a menet közbeni munkához, tárgyalásokhoz, előadásokhoz szükséges különleges berendezésekkel vannak felszerelve. Befogadóképességük 10-40 fő.
    • vasútüzemi személykocsik
      Különböző vasútüzemi célokra kialakított különcélú járművek. (például lakókocsik, mérőkocsik, munkavonatok kísérőkocsijai)

Kocsiosztályok

Az azonos rendeltetésű személykocsik közül a belső kiképzés kényelme, azaz az egy utasra jutó alapterület és légtér szempontjából a személykocsik különböző kocsiosztályokba sorolhatók. A magasabb kényelmű kocsiosztályok emelt menetdíj ellenében vehetők igénybe. Történelmileg a vasutak 3-4 díjszabási kocsiosztályt különböztettek meg. Az 1960-as évektől Európában a kocsiosztályok száma kettőre csökkent. Egyes vasutak az egyes kocsiosztályokhoz (a hagyományos 1. és 2. osztálytól eltérő) külön elnevezést rendelnek (például „standard” vagy „turista” a 2. osztályra, „preferente” az 1. osztályra). A magasabb kocsiosztályokon utazók számára a nagyobb tér mellett általában többletszolgáltatásokat (újság, fedélzeti szórakoztatórendszer, ülőhelyi ételfelszolgálás) is biztosítanak. Egyes vasúttársaságoknál az emelt kényelmű kocsiosztály csak hosszabb távú utazásokra vehető igénybe.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Kembali kehalaman sebelumnya