Szeghalmi Gyula , születési nevén Sennovitz Gyula , neve olykor Szeghalmy Gyula formában is előfordul (Szeged , 1876 . május 1. – Budapest , 1963 . szeptember 29. ) tanító, régész, fényképész.
Sennovitz Adolf (1839-?) könyvkereskedő fia.[ 1]
Az esztergomi reál- és a királyi érseki tanítóképző-intézetben, majd a budapesti polgár-iskolai tanítóképzőben tanult. Közben gyalog beutazta Stájerországot , Svájcot , Bajorországot , Olaszország északi részét és a balkáni államokat. Tanított a Nyitra megyei Vágfarkasdon , Magyarsókon , Negyeden és Geszten , majd 1902 -től Szeghalmon . Eredeti neve Szennovitz volt, melyet a rákövetkező évben, 1903-ban változtatott meg,[ 2]
A magyar történelem időrendi átnézete. Győr, 1897 (Egyetemes Könyvtár 112., 113.)
Az ó-kori népek politikai története. Győr, 1897
Az ó-kori népek műveltsége. Győr, 1897
Magyarország Árpád honfoglalása előtt. Győr, 1897
India klasszikus irodalma. Győr, 1897
A magyar történelem időrendi átnézete. Győr, 1897
Nógrád vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. Balassa-Gyarmat , 1898
Nyitra vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. Galgóc , 1899
A magyar nemzeti irodalomtörténet dióhéjban. Győr, 1898/1900
Esztergom vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára, Esztergom , 1900
Magyarország neveléstörténelme. Győr, 1901
Szemelvények a XVII. század irodalomtörténetéhez. Esztergom, 1903
A társadalmi rend keletkezése és fejlődése. Budapest , 1904
Békés vármegye földrajza népiskolák V–VI. oszt. számára. Szeghalom , 1904
A Vágvidék mondaköre. Gyoma , 1904
Amatőr fényképészek könyve. 1906
Vetíthető diapozitív képek Az iskolán kívüli szemléltető oktatáshoz felhasználható képek legkimerítőbb jegyzéke. 1914
Csonka Magyarország. Szeghalom , 1920
Földrajzi alapismeretek és Bihar vármegye földrajza a népiskolák III. osztálya számára. Szeghalom, 1925
Felvidéki regék. Debrecen, 1929
Szeghalmi járás története. In: Márkus György (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 19. Békés vármegye. Budapest, 1936
Dunántúli vármegyék. Budapest, 1937–1939
Felvidék. Budapest, 1940
Erdélyi vármegyék, 1942
A vetítőgép és a vetítés
Földrajz–történelmi füzet. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye. Szeghalom
Szeghalmi Gyula utca, Szeghalmon
Jegyzetek
↑ Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 47570/1903. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 40. kép 3. karton.
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002
Békés vármegye. Fel. szerk. Márkus György. Békésvármegye Monográfiájának Szerkesztősége és Kiadója, Budapest [1936]
_Gyula.jpg)
