Szebeni csata

Szebeni csata
Konfliktus	Magyar–török háborúk
Időpont	1442. március 18. és 22.
Helyszín	Marosszentimre és Nagyszeben, Magyar Királyság
Eredmény	magyar győzelem
Szemben álló felek
Magyar Királyság Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Hunyadi János kormányzó Újlaki Miklós vadja Lépes György püspök † Mezid bég †
Szemben álló erők
10 000 fő[1] ismeretlen
Veszteségek
3000 fő[2] 20 000 fő[1]

„Szebeni csata” lehetséges további jelentéseiről lásd: Nagyszebeni csata (egyértelműsítő lap).

A nagyszebeni vagy szebeni csata fegyveres összecsapás volt a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadserege között 1442. március 18-án és március 22-én Marosszentimre és Nagyszeben mellett. A magyar haderőt Hunyadi János irányította. A szebeni csata volt Hunyadi harmadik győzelme az oszmánok felett Szendrő 1437-es megmentése és Ishak bég legyőzése után félúton Szendrő és Belgrád között 1441-ben.

Előzmények

1438-ban az oszmánok megtámadták Erdélyt, ahol 1437-ben a Nagy Antal vezette parasztfelkelés leverte az oszmánokat. Az oszmánok 45 napig akadály nélkül támadták az erdélyi szász földeket és a magyar falvakat, mezővárosokat.^[3]

1441-ben Hunyadi János került hatalomra. Hunyadi megtámadta az oszmánokat Szerbiában, és a smederevói csatában Ishak bég legjobbjait verte meg. II. Murád oszmán szultán 1442 márciusában portyázásokat indított Erdélybe.^[4] Mezid bég 16 000 akindzsi lovas portyázót vezetett Erdélybe, átkelve a Dunán. Havasalföldre Nikápolyon át, és onnan vonultak észak felé.^[5]

A csata

Március 18-án Lépes György püspök erői (2000 fő) összecsaptak Mezid bégével Sepsiszentgyörgy közelében. Az oszmánok nagy erőkkel győztek, Hunyadi kénytelen volt visszavonulni, de Mezid nem üldözte Hunyadit. Lépes fogságba esett, a bég pedig lefejezte a püspököt.^[6]

Hunyadi serege Nagyszeben közelében egyesült újra. Kamonyai Simon páncélját Hunyadi páncéljára cserélte, hogy a törökök elhiggyék, ő Hunyadi. Kamonyai majd támadást hajtott végre, Hunyadi pedig megkerülte Mezid seregét. Kamonyai az akcióban elesett, Hunyadi azonban a magyar nehézlovassággal megtámadta Mezidet, szétverte a törököket és megölte a béget.^[7]

Következmények

Mezid veresége és halála miatti megtorlásként 1442 augusztusában Seháb ed-Din ruméliai beglerbég (bejler-bej) megszállta Erdélyt. Szeptember 6-án a Déli-Kárpátokban, a Vaskapu-hágó mellett, a zajkányi csatában Hunyadi János erdélyi vajda hatalmas vereséget mért a beglerbég seregére. Ez volt Hunyadi pályafutásának második legnagyobb győzelme, melyet jelentőségben csak az oszmán szultán serege fölött aratott győzelme előzte meg Nándorfehérvár 1456-os ostrománál.^[8]

Jegyzetek

1. Tamás Tarján: Hunyadi János legyőzi a törököket Szebennél. Rubicon^{[halott link]}
2. Bonfinius id. m. 311. – Pethő id. m. 66. – Szeád-eddin id. m. (Thúrynál I., 133.)
3. Jefferson 2012.
4. Jefferson 2012, 282. o.
5. Jefferson 2012, 283. o.
6. Jefferson 2012, 284. o.
7. Jefferson 2012, 285. o.
8. Jefferson 2012, 290–291. o.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Hermannstadt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Jefferson, John. The Holy Wars of King Wladislas and Sultan Murad: The Ottoman-Christian Conflict from 1438–1444. Leiden: Brill Publishers (2012). ISBN 978-90-04-21904-5 
• Földi Pál: Nagy hadvezérek, Anno Kiadó ISBN 963-9066-66-4