Szafa Giráj (krími tatár: Safa Geray, صفا كرای), (1637 – 1703) krími tatár kán.
Szafa I. Szelamet kán unokája volt. I. Szelim uralkodása idején a núreddin tisztséget viselte (1671—1678). 1691-ben III. Szadet leváltása után a szultán őt nevezte ki krími kánná. Kánként Szafa elsősorban a saját meggazdagodásával törődött, akár zsarolás útján is. Lealacsonyította a káni méltóságot azzal, hogy szappannal és hallal kereskedett és személyesen szedte be az adókat. Ezenkívül ivott is, így teljesen elvesztette népe megbecsülését. Mikor a szultán megparancsolta, hogy vonuljon a Krím seregével Ausztria ellen, a klánok megtagadták, hogy a gyűlölt kán parancsnoksága alatt harcoljanak, és kérelmet intéztek a szultánhoz hogy a népszerű I. Szelimet ültesse a trónra. Szelim visszatért, Szafa pedig a továbbiakban Ruméliában élt, ahol folytatta kereskedő életmódját 1703-ban bekövetkezett haláláig.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Сафа Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.