A szépségverseny olyan – általában évente megrendezett – esemény, ahol elsősorban a versenyzők külseje, mozgása és általános megjelenése alapján egy zsűri hirdet győztest. Komolyabb országos és világversenyen a jelentkezők műveltsége, intelligenciája, és beszédkészsége is fontos szerepet kap.
Különböző versenyeket hirdetnek nők, férfiak és gyerekek számára. A jelentkezésnek feltételei vannak, melyek versenyenként eltérőek. A győztest általában valami Szépének nevezik, például Magyarország Szépe.
A szócikk és a hozzá kapcsolódó versenyek szócikkei nők számára meghirdetett versenyeket mutatnak be.
A világ legelső nemzetközi szépségversenye a Miss World, mely 1951-ben indult Angliában. A következő évben indították útra a Miss Universe versenyt az USA-ban, az előbbi verseny konkurenciájaként.
1960-ban kezdődött a Miss International versenysorozat japán szervezésben és 2001-ben a szakértői körben csak "szépségverseny-őrült"-nek nevezett Fülöp-szigeteken szervezték meg a Miss Earth versenyt.
E 5 szépségversenyt nagyságuk, szervezettségük, díjaik, ismertségük és elismertségük okán a Grand Slam néven emlegetik.[2][3]
Megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon a Miss World vagy a Miss Universe a rangosabb, de abban megegyezés van, hogy annak ellenére, hogy a Miss Grand International csupán 2013-ban indult, máris kivívta magának a harmadik legrangosabb szépségverseny címet, míg a Miss International leszorult a negyedik helyre.
A táblázat az adott verseny legutóbbi időpontját, aktuális győztesének és a magyar résztvevőnek a nevét tartalmazza.
2006-ban egy szépségversenyek körében mértékadónak számító szépségverseny-hírekre specializálódott hírportál, a GlobalBeauties bevette a Négy Nagy közé a Miss Tourism Queen International versenyt, a csoport nevét így a Nagy Öt-re (The Big Five) változtatva. Bár a részt vevő országok száma nagy ezen a versenyen, a média és a szépségversenyek rajnogóinak érdeklődése csekélyebb e verseny iránt.
A Miss Intercontinental és a Queen of the World, bár viszonylag ismertebbek, kevésbé szervezettek, kevesebb részt vevő országot vonzanak, mint a Négy Nagy versenyek, ezért ezeket csak B-kategóriás versenyeknek tartják.
Európában nevezetesebb versenynek számít a Miss Európa, melyet 1928 óta szerveznek meg. Két magyar győztese volt eddig, Simon Böske1929-ben és Laky Zsuzsanna2003-ban. A versenyt azonban nem minden évben rendezik meg.
Eme versenyeken kívül is akadnak még "világszépe" választások, de ezeket még a lenti táblázatban szereplő versenyeknél is csekélyebb súlyúnak tartják.
A táblázat az adott verseny legutóbbi időpontját, aktuális győztesének, a magyar résztvevőnek a nevét és elért helyezését tartalmazza.
Pár hónappal a döntő napja előtt a szervezők meghirdetik a versenyt. A versenyfelhívást a verseny honlapján, ill. újságokban teszik közzé.
A jelentkezés feltételeit előre megadják (életkor, testmagasság) és közzétesznek egy kérdőívet, melyet kitöltve kell a versenyre jelentkezni. A kérdőívben a jelentkező külsejére vonatkozó kérdéseken túl (pl. haj és szemszín, ruhaméret, testsúly, derék-mell-csípőméret stb.) az iskolai végzettségre, nyelvtudásra és a jelentkező további terveire vonatkozóan is feltesznek kérdést. Komolyabb versenyen pár mondatban azt is meg kell okolni, hogy miért jelentkezett a versenyző, és mit tenne, ha megnyerné a versenyt. A jelentkezéshez fényképeket is kell csatolni.
A fenti adatok és képek alapján történik az előválogatás, amikor kiválasztják a jelentkezők azon körét, akik egy elődöntő keretében személyesen is bemutatkozhatnak a zsűrinek. Az elődöntő többfordulós is lehet, ill. több helyszínen is rendezhetik egyszerre – mindez a jelentkezők számától függ. Ha kevés jelentkező van, akkor előválogatás nélkül behív(hat)nak minden jelentkezőt az elődöntőre.
Az elődöntő(k)ből egy előre meghatározott számú versenyző jut be a döntőbe. A döntő résztvevőinek száma 10-25 között ingadozhat. A döntősök – amennyiben rangos versenyről van szó – a döntő előtt ún. felkészítő táborban vesznek részt, ahol szakemberek segítségével (fodrász, kozmetikus, fotós, edző stb.) készülnek a döntőre. A személyiségükhöz és külsejükhöz illő ruhákat, sminket választanak a számukra, gyakorolják a színpadi koreográfiát, a szép tartást és járást ill. testedzéseken vesznek részt, valamint az étkezésükre is ügyelnek.
A döntő általában egy show-műsor keretében zajlik, melyen a versenyzők fürdőruhában és estélyi ruhában vonulnak fel a zsűri előtt, és a show műsorvezetője pár kérdést tesz fel nekik, például a célkitűzéseikről.
A felvonulásokat – míg a versenyzők átöltöznek – zenés-táncos műsorszámok szakítják meg. A zsűri, mely a döntőben hírességekből ill. szakemberekből (neves fotós, fodrász, újságíró stb.) áll, pontozásos rendszerben dönt a győztes személyéről és a helyezettekről.
A verseny szponzorai döntenek általában a különdíjakról.
Az esemény legvégén kerül sor a győztes megkoronázására. Először a különdíjakat, utána a helyezetteket (először a harmadik majd a második helyezettet) hirdetik ki, és legvégül a győztest. Külföldön szokás, hogy az előző évi győztes helyezi az új szépségkirálynő fejére a koronát, Magyarországon általában a verseny főszervezője teszi ezt.
A rendezvény végén tűzijátékot mutatnak be a győztes tiszteletére ill. néha bált vagy partit is adnak.
Rangosabb döntőkről a televíziók is összefoglalót készítenek és mutatnak be.
↑Brigitte Ferguson: Miss Grand Australia Beauty Pageant (angol nyelven). F Magazine Online, 2019. július 7. [2019. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
