Sternbergben,Mecklenburg-Schwerinben született egy jómódú evangélikus polgári családban. Ludwigslustban, Hamburgban és Prágában tanult. 1866-ban telepedett le Magyarországon, Nagy Ferenc józsefvárosi cukorkakészítő hívására. 1868-ban Stühmer egyéni céget alapított és megvette Nagy Ferencnek a Pesten az akkori Ősz (ma Szentkirályi) utca 8. alatt működő üzemét, majd a gyártási technológiát Drezdából importált gőzüzemű berendezésekkel korszerűsítette. A vállalat jó minőségű cukorkáit 1879-ben a Székesfehérváron tartott Országos Kiállításon aranyéremmel ismerték el. Stühmer 1883-tól kezdett csokoládégyártással is foglalkozni.
Stühmer Frigyes fiatalon, 46 évesen, 1890. május 11-én[2] halt meg, anélkül, hogy megérhette volna a gyára kiteljesedését. Halála után a budapesti céget először felesége, Koob Etelka (1849-1936), és annak testvére, Koob Géza irányította. Ők különösen takarékos gazdálkodással fenn tudták tartani az üzemet, amelyet azután a másodszülött fiú, dr. Stühmer Géza (1884–1978) vette át. 1928-ban A Szentkirályi-utcai régi telken ötemeletes gyárépület és székház épült. A vállalat Párizsban elosztó telepet, Abbaziában lerakatot, az ország legtöbb városában fióküzletet tartott fenn; belőle fejlődött a Budapesti Csokoládégyár. 1948-ban a gyárat államosították, a Stühmer család egy része külföldre menekült és ettől kezdve a helyszín "Budapesti Csokoládégyár" néven lett ismert.
Az első STÜHMER védjegyet 1888-ban jegyezték be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett védjegylajstromba. A jelenlegi STÜHMER védjegy tulajdonosa 2006-tól az egri STÜHMER Kft.[23]
