A Slatina egy szlovákiai ásványvízmárka, mely Szalatnyáról származik és a település szlovák nyelvű nevéről kapta a nevét. Szlovákia által elismert természetes ásványvíz.[1] Már a 19. században ismert kereskedelmi cikként említik.[2]
Palackozáshoz az üzemtől délre található BB-2-es kútból nyerik az ásványvizet.[3]
Összetétele
| Kémiai összetétel (2010. 10. 25.)
|
| Kationok
|
(mg/l)
|
Anionok
|
(mg/l)
|
| NH4+
|
0,41
|
HCO3-
|
634
|
| Ca2+
|
138
|
SO42-
|
178
|
| Na+
|
142
|
F-
|
2,7
|
| Mg2+
|
38,4
|
NO3-
|
< 1,0
|
| Fe2+
|
0,013
|
NO2-
|
< 0,01
|
| Oldott ásványi anyag összesen
|
1284
|
Források
- ↑ Az európai uniós tagállamok által elismert természetes ásványvizek jegyzéke (Az Európai Unió Hivatalos Lapja, HL C 83., 2012.3.21.
- ↑ Hont vármegye monográfiája szerint „...Számos ásványforrás fakad a Selmeczpatak völgyében is Szalatnya, Mere és Gyügy községek határában. Egykor a szalatnyai savanyúviz volt a legkelendőbb az egész környéken...”
„Szalatnya ...híres ásványvízforrása közelében díszes fürdőházat és emeletes fogadót építtetett. A szalatnyai forrás csakhamar ismertté lett és a fürdőhely rövidesen föllendült. A forrás vizét újabban kereskedelmi czikként kezelik és ezidőszerint birtokosa, Dirner, újabb lendületet adott a víz kelendőségének.” Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
- ↑ A BB-2- es kút a pontos helymeghatározással (szlovákul), (angolul). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
