Törcsvár vidéki román település volt, a 19. század végén 1709 juhval.[2] Először 1540-ben említették.[3] A vidék többi falvával együtt hosszú ideig egy közigazgatási egységet alkotott Törcsvárral, 1872-ben vált ki onnan és lett előbb Felsőtörcsvár része, majd 1882-től önálló község. Szintén a vidékkel együtt előbb Brassó örökös birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez, 1876-ban Fogaras vármegyéhez, végül 1925-ben Brassó megyéhez csatolták. 1713-ban 33 családfőt írtak össze Simonban és 14-et a Coacăza nevű hegyi házcsoportban,[4]
majd 1761-ben már 82 jobbágy- és 36 zsellércsaládot.[5] 1771-ben a Simon-völgyben 83 gazdaság terült el, a Simon-patak hídjánál harminc, a Coacăzán 87, és további tizenkilenc kalyiba elszórtan.[6] Az 1840-es években a Guțanul la Strungă nevű helyen, a határon létrehoztak egy csak nyáron üzemelő vámhivatalt. Ennek ellenére szekerek csak a faluközpontig tudtak közlekedni, onnan gyalog lehetett átkelni Havasalföldre.
Népessége
1900-ban 1122 lakosából 1083 volt román és 1082 ortodox.
2002-ben 1238 lakosából 1237 volt román és 1234 ortodox.
Látnivalók
Szent Piroska (Paraszkéva) ortodox temploma 1790–92-ből való. Tornáca eredetileg nyitott volt.
Szent Miklós ortodox templom (1846–49).
A Balaban-dombon 2006 és 2012 között ortodox kolostor épült.[7]