Schmidt Egon

Schmidt Egon
Életrajzi adatok
Született1931. június 16.
Budapest[1]
Elhunyt2023. január 31. (91 évesen)
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
HázastársCsóka Eszter
Gyermekek3
LakhelyBudapest
Pályafutása
Szakterületornitológia
Szakintézeti tagságMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (alelnök)
Munkahelyek
Más munkahelyekFővárosi Állat- és Növénykert
Magyar Madártani Intézet
Országos Természetvédelmi Hivatal Állatvilág Magazin[forrás?]
Szakmai kitüntetések
Chernel István-emlékérem (1983)
Pro Natura emlékplakett (1993)
Keve András-díj (1999)
Kossuth-díj (2009)
Hatással voltak ráKeve András
Schmidt Egon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schmidt Egon témájú médiaállományokat.

Schmidt Egon (Budapest, 1931. június 16. – 2023. január 31.) Kossuth-díjas magyar író, ornitológus.

Életpályája

Budapesten látta meg a napvilágot, de becsehelyi származású családja miatt mindig is zalai kötődésűnek vallotta magát.[1] Származása miatt nem mehetett egyetemre, ezért autodidakta módon tanult. 1954–1955 között a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa volt. 1956–1979 között a Madártani Intézet munkatársa volt; többek között a Madárgyűrűző Központot vezette. 1980-tól az Állatvilág Magazin szaklektora volt.

Munkássága

Gyermekkorától kezdve érdeklődött a madarak iránt. A madarak megfigyeléséről naplót írt, amelynek azonban a család kitelepítésekor nyoma veszett. Publikált egyebek mellett a Búvár (Természetbúvár), Élet és Tudomány, Halászat, Nimród, Vadászlap, Horgászújság kiadványokban. A Kisdobos gyermekmagazinban változó címmel – Kedvenceink a lakásban, Nézz a lábad elé! – állandó rovata volt.

Számos természetvédelmi ismeretterjesztő könyvet írt, leginkább a madárvédelem témakörében. Éveken át kutatta a hazai bagolyfajok táplálkozását a köpeteik elemzése alapján és ebből számos zoológiai szaklapban publikáció született. A hazai rigófélék elismert szakértője volt, a nemzetközileg jegyzett német Die Neue Brehmbücherei monográfiasorozatban ő írta a kékbegyet, a karvalyposzátát és (Farkas Tiborral közösen) a kövirigót bemutató köteteket.

Művei között külön csoportot képeznek a kirándulások leírásai, melyek nem csak ismert hazai (és néhány külföldi) madárparadicsomot mutatnak be, hanem olyan közismert élőhelyeket, mint a Kiskunság/Apajpuszta/Dunakanyar, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Városliget vagy a Kis-Balaton és a Dinnyési Fertő. Alelnöke volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. 17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Magyar Rádió hetente jelentkező Oxigén című műsorába.

Több mint 3600 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője.

Családja

Szülei: Schmidt Kornél és Szabó Katalin voltak. 1961-ben házasságot kötött Csóka Eszterrel. Három gyermekük született: László (1962), Katalin (1965) és András (1970).[2]

Művei

Díjai, elismerései

Ferencváros Schmidt Egon-díja

Ferencváros önkormányzata „Ferencváros Környezet- és Természetvédelméért díjat” alapított 2015-ben. Az első díjat Schmidt Egon vehette át 2015. június 3-án. Bácskai János polgármester engedélyt kért Schmidt Egontól, hogy 2016-tól a díj neve „Ferencváros Schmidt Egon-díja” lehessen.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Önéletrajz. schmidtegon.hu. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  2. ↑ Hulej Emese: Egy élet a madarékért. Nők Lapja, LXXIV. évf. 16. sz. (2023. április 19.) 62–64. o. ISSN 0029-0963
  3. ↑ „Ferencváros Környezet- és Természetvédelméért” díj. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)

Források