Sándor János (rendező)

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Sándor János (egyértelműsítő lap).
Sándor János
Született1937. március 21. (87 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBaráth Ibolya
(h. 1967–)
GyermekeiSándor Emese (1968–)
Sándor Attila (1973–)
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1958–1963)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sándor János (Budapest, 1937. március 21. –) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, érdemes művész, színháztörténeti szakíró, egyetemi oktató, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.

Életpályája

Sándor János magánhivatalnok és Frumen Róza gyermekeként született. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1958–1963 között.

1963–1964 között Kaposvárott, 1964-től 1966-ig pedig Szegeden dolgozott rendezőként. 1966–1969 között a kaposvári, 1969–1972 között a békéscsabai, 1972-től 1975-ig a szegedi, 1975–1979 között pedig a debreceni színház főrendezője volt. 1979–1982 között a kecskeméti színház rendezője volt. 1982-től 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagozatvezető főrendezője, 1988-tól rendezője. Litvániában, Grúziában, Jugoszláviában, Romániában és Franciaországban is rendezett. Színháztörténészként több könyv és különböző folyóiratokban mintegy kétszáz szakcikk szerzője.

Magánélete

1967-ben feleségül vette Baráth Ibolyát. Két gyermekük született; Emese (1968) és Attila (1973). Három unokája Gyula (1988), Eszter (1990) és András (2003). Dédunokája Olívia (2020).

Rendezései

Díjai, elismerései

Publikációk

Szerzője

  • 1995. Az elfeledett színigazgató. Szegedi Arcélek Szeged sorozat 4. kötete, Szeged, Somogyi Könyvtár, p. 261. ISBN 963-7581-87-1
  • 1997. Igaz mesék a Szegedi Színházról. Szeged-könyvek 3. kötete, Szeged, Somogyi Könyvtár, p. 335. ISBN 963-7581-98-7
  • 1998. Százados színházkrónika – Szegedi színházi és színészeti kataszter. Szeged, Ariadne Press, p. 358. ISBN 963-8588-71-3
  • 2003. A szegedi színjátszás krónikája – A kőszínház és társulatainak története 1883-1944. Szeged, Bába Kiadó, p. 620. ISBN 963-9347-80-9
  • Elektronikusan elérhető: [1]
  • 2004. Mindhalálig Színház – Vitéz Bánki Róbert rehabilitációja. Szeged, Bába Kiadó, p. 187. ISBN 963-951-173-0
  • 2007. A szegedi színjátszás krónikája – Theszpisz szekerén 1800-1883. Szeged, Bába és Társai, p. 607. ISBN 978-963-9717-45-9
  • Zengerájtól a kabaréig. A szegedi kabaré kalandos története, 1881-1931; Bába, Szeged, 2010 ISBN 978-963-9881-86-0
  • Thália örökös jegyese, Juhász Gyula; Bába, Szeged, 2012

Társszerzője

  • 2008. Szeged Szívében – Százhuszonöt éves a város színháza 1883-2008. Szeged, Bába és Társai, p. 239. Színház Születik pp. 9–15; Az első hatvan év pp. 17–51; 125 év – 125 portré pp. 142–172; Visszfény pp. 218–237. ISBN 978-963-06-5953-6

További megjelenések

  • 1996. Az elfeledett színidirektor – Száznegyven éve született Makó Lajos. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1993-1995. Szeged, Dugonics társaság. pp. 79–88. ISBN 963-04-2608-0
  • 1998. Kell-e a színházban rendező.A Dugonics Társaság évkönyve 1995-1997. Szeged, Dugonics társaság.
  • 2001. Hány öl a színészek világa? In: Gyurkovics Hetven, Budapest, Kairosz Könyvkiadó. pp. 201–208. ISBN 963-9302-99-6
  • 2002. A Budai Karmelita Klastromtól a szegedi Szent György Templomig. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1997-2001. Szeged, Dugonics társaság. pp. 175–179. ISBN 963-04-2608-0
  • 2007. "Magyarnak lenni: tudod mit jelent?" In: Erkölcs és Művészet törvényhozója – Kodály Zoltán és Szeged. Bába és Társai, pp. 94–97. ISBN 978-963-9717-79-4
  • 2007. Az Új Nemzeti Játszó Társaság Szegeden. In: Hatvan – Tandi Lajos köszöntése, Szeged, Bába és Társai, pp. 270–279. ISBN 978-963-9717-30-5

Jegyzetek

  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 25.)

Források

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!