Sándor János magánhivatalnok és Frumen Róza gyermekeként született. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1958–1963 között.
1963–1964 között Kaposvárott, 1964-től 1966-ig pedig Szegeden dolgozott rendezőként. 1966–1969 között a kaposvári, 1969–1972 között a békéscsabai, 1972-től 1975-ig a szegedi, 1975–1979 között pedig a debreceni színház főrendezője volt. 1979–1982 között a kecskeméti színház rendezője volt. 1982-től 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagozatvezető főrendezője, 1988-tól rendezője. Litvániában, Grúziában, Jugoszláviában, Romániában és Franciaországban is rendezett. Színháztörténészként több könyv és különböző folyóiratokban mintegy kétszáz szakcikk szerzője.
Magánélete
1967-ben feleségül vette Baráth Ibolyát. Két gyermekük született; Emese (1968) és Attila (1973). Három unokája Gyula (1988), Eszter (1990) és András (2003). Dédunokája Olívia (2020).
2008. Szeged Szívében – Százhuszonöt éves a város színháza 1883-2008. Szeged, Bába és Társai, p. 239. Színház Születik pp. 9–15; Az első hatvan év pp. 17–51; 125 év – 125 portré pp. 142–172; Visszfény pp. 218–237. ISBN 978-963-06-5953-6
További megjelenések
1996. Az elfeledett színidirektor – Száznegyven éve született Makó Lajos. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1993-1995. Szeged, Dugonics társaság. pp. 79–88. ISBN 963-04-2608-0
1998. Kell-e a színházban rendező.A Dugonics Társaság évkönyve 1995-1997. Szeged, Dugonics társaság.
2001. Hány öl a színészek világa? In: Gyurkovics Hetven, Budapest, Kairosz Könyvkiadó. pp. 201–208. ISBN 963-9302-99-6
2002. A Budai Karmelita Klastromtól a szegedi Szent György Templomig. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1997-2001. Szeged, Dugonics társaság. pp. 175–179. ISBN 963-04-2608-0
2007. "Magyarnak lenni: tudod mit jelent?" In: Erkölcs és Művészet törvényhozója – Kodály Zoltán és Szeged. Bába és Társai, pp. 94–97. ISBN 978-963-9717-79-4
2007. Az Új Nemzeti Játszó Társaság Szegeden. In: Hatvan – Tandi Lajos köszöntése, Szeged, Bába és Társai, pp. 270–279. ISBN 978-963-9717-30-5
Jegyzetek
↑BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)