| Régi magyar könyvtár |
|
| Szerző | Szabó Károly, Hellebrant Árpád |
| Első kiadásának időpontja | 1879–1898 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | régi magyar nyomtatványok jegyzéke |
| Műfaj | bibliográfia |
| Részei | 4 kötet |
| Kiadás |
| Magyar kiadás | Magyar Tudományos Akadémia, Budapest |
| Külső hivatkozás | [4], [5], [6], [7] |
A Régi magyar könyvtár (RMK) egy több kötetből álló, 19. század végi bibliográfiai témakörű könyvsorozat, amely a korai magyar nyelvű nyomtatványok címeit ismerteti. A témakör újabb feldolgozása a Régi Magyarországi Nyomtatványok (még befejezetlen) sorozata.
Jellemzői
A mű készítője Szabó Károly történész és később, kisebb részben Hellebrant Árpád volt, aki a magyarországi könyvnyomtatás megjelenésétől (1473) számítva a Rákóczi-szabadságharc lezárásának (1711) idejéig megjelent magyarországi magyar, magyarországi egyéb (pl. latin, német) nyelvű, és a külföldi magyar és magyar szerzőktől megjelent tág értelemben vett (azaz nem csak szépirodalmi, hanem filozófiai, teológiai, tudományos, közérdekű stb.) irodalmi művek címeit a teljesség igényével próbálta összeállítani. (Az 1711 utáni anyaggal a Petrik Géza-féle Magyar Könyvészet foglalkozik.)
Bár hatalmas adatmennyiséget tartalmaznak a Régi magyar könyvtár kötetei, a XX–XXI. századi újabb kutatások jelentős mértékben tudták kiegészíteni a kötetekhez kapcsolódó címek listáját.
Kötetbeosztása
A sorozat a következő köteteket tartalmazza:
Utóélete
Az RMK megjelenése után a magyar tudományos közvélemény fokozott érdeklődéssel fordult a régi magyarországi nyomtatványok kutatása felé. Ezekből a nagy könyvtárak különgyűjteményeket hoztak létre, külön nyilvántartások készültek, a szakmai folyóiratok pedig számos újabb, addig ismeretlen műről és példányról adtak hírt.
A jelentős számú kiegészítés és pótlás összegyűjtését a Magyar Tudományos Akadémia már a 19. század utolsó éveiben elhatározta. Megbízásából a század elején Dézsi Lajos, a budapesti, majd a kolozsvári egyetem irodalomtörténet professzora kezdte meg a pótlások összegyűjtését és közzétételét. Az ezeket tartalmazó első füzet 1906-ban jelent meg, egy másik pedig az első világháború miatt nyomdai kefelevonatban maradt. Vele párhuzamosan Sztripszky Hiador néprajkutató, az Erdélyi Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa is megpróbálta összegyűjteni at RMK-t kiegészítő adatokat, amelyeket 1912-ben egy kőnyomatos jegyzékben tett közzé. Később gyűjtését személyes kutatásokkal jelentősen bővítette, ennek eredményeit azonban 1946-ban bekövetkezett haláláig nem tudta közreadni.
Végül az 1950-es évektől indult meg az új, teljes sorozat előkészítése. A Régi Magyarországi Nyomtatványok első kötete hosszas munkálatok után 1971-ben került nyomdába. Az új sorozat kiadása máig tart, eddig az 1670-ig tartó rész készült el 4 vaskos kötetben, az utolsó 2012-ben látott napvilágot. (Azaz az 1670 és 1711 közötti részre még mindig Szabó Károly műve az irányadó.)
Az adalékkötetek
| Műcím
|
Elektronikus
elérhetőség
|
Kiadási hely,
kiadási idő
|
Szerző
|
Oldalszám
|
| Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliográfiájához
|
nincs
|
Budapest, 1912
|
Dézsi Lajos
|
27[1]
|
| [kiegészítések kefelevonatban]
|
nincs
|
Budapest, 1910-es évek
|
Dézsi Lajos
|
|
| Adalékok Szabó Károly munkájának I–II. kötetéhez. Pótlások és igazítások (litográfia)
|
nincs
|
Budapest, 1912
|
Sztripszky Hiador
|
712[2]
|
Fakszimile kiadások
Az 1960-as években fakszimile kiadásban ismét megjelentek a Régi magyar könyvtár kötetei Petrik Géza Magyar Könyvészetével (1885–1928) együtt. Újabb ilyen jellegű kiadásra került sor 1990-ben[3] és 2005-ben (Országos Széchenyi Könyvtár).[4]
1967-ben Sztripszky Hiador műve is megjelent kiegészítve Dézsi Lajos kiadatlan adataival az RMNy munkacsoport jóvoltából. Azonban Sztripszky művének rossz állapotú nyomdatechnikai kivitele miatt írógéppel újraszedték teljes szövegét, akárcsak a Dézsi-féle kiegészítéseket.[5]
Apponyi Sándor Hungaricaja
Bizonyos tekintetben a Régi magyar könyvtárhoz tartozónak lehet tekinteni Apponyi Sándor gróf nagy, német nyelvű gyűjteményét, amely a külföldön talált, Magyarországgal összefüggésben lévő iratokat tartalmazza. Ennek kötetei:
| Kötetszám
|
Műcím
|
Kiadási hely,
kiadási idő
|
| I.
|
Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften
|
München, 1903
|
| II.
|
Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften
|
München, 1903
|
| III.
|
Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften
|
München, 1925
|
| IV.
|
Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften
|
München, 1927
|
Jegyzetek
Források
[9] (23.)
Kapcsolódó szócikkek
