Szülei Rechnitz Zoltán (1899–1945) bankhivatalnok, gyapjúbizományos és Rosenthal Margit (1899–1987) voltak.[2] Apja a holokauszt áldozata lett, botlatóköve megtalálható egykori lakhelyük, az Aulich utca 3. előtt. 1947-ben érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1951-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. 1951–1953 között a sztálinvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) építésvezető-helyettese és építésvezetője volt. 1953–1954 között a Szakszervezetek Országos Tanácsa Tervosztálya műszaki ellenőre és a SZOT Építőipari Vállalata diszpécsere volt. 1954–1955 között a Fővárosi I. kerületi Tatarozó Vállalat főmérnökeként dolgozott. 1955–1957 között a Fővárosi Tanács VB Építőipari Igazgatósága főmérnöke volt. 1957–1958 között a Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalat műszaki ellenőre volt. 1958–1959 között a Fővárosi XVI. kerületi Tatarozó Vállalat főmérnöke volt. 1960-ban elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem általános tagozatát. 1960–1961 között a Fővárosi 13. sz. ÁÉV főmérnöke volt. 1961–1965 között az MTA–TMB-n Rados Kornél aspiránsa volt. 1961–1962 között, valamint 1970–1995 között az Országos Műemlék-Felügyelőség, illetve az Országos Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője volt. 1962–1970 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Területrendezési Főosztálya főmérnöke volt. 1976-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem előadója volt. 1978–1987 között az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) választóbizottsági tagja volt. 1982–1992 között a történelmi városok nemzetközi bizottságának elnöke volt. 1990–1996 között az ICOMOS alelnöke, 1999-től örökös tiszteletbeli tagja volt. 1992–1996 között a Falvak és Kisvárosok Európai Tanácsának elnöke volt. 1995-től a kolozsváriBabeş–Bolyai Tudományegyetem előadója volt. 1995–2001 között a Műemlékvédelem című folyóirat főszerkesztője volt.
Magánélete
1956-ban házasságot kötött Vnoucsek Ágnessel. Egy lányuk született: Edit. Második felesége Szekeres-Varsa Vera (1933–) nyelvtanár, emlékiratíró volt.
Román András építészmérnök emléktáblája egykori lakhelyén. (Budapest, V. ker. Aulich utca 3.)
Történeti jellegű települések védelme (Városépítés, 1979)
Peculiar Characteristics of Rural Monuments (Acta Technica, 1979)
A műemlékvédelem elmélete és gyakorlata. Műemlékvédelmi alapfogalmak. Műemlékvédelmi szakmérnöki jegyz. (Budapest, 1980)
Élő város – élő műemlék (Építés-, Építészettudomány, 1980)
Így is lehet városközpontot építeni (Magyar Építőművészet, 1980)
A magyar műemlékvédelem a nemzetközi integrációban (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1981)
A műemlékvédelem Magyarországon (társszerző, Budapest, 1983)
A magyar műemlékvédelem helye a nagyvilágban. Román András előadása az OMF 25 éves fennállásának alkalmából tartott emlékülésen (Műemlékvédelem, 1983)
Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem. 1975–1980. (Magyar műemlékvédelem. IX. kötet. Az Országos Műemléki Felügyelőség évkönyve. Budapest, 1984)
A történeti város és városrész mint a legkomplexebb műemlék (Műemlékvédelem, 1984)
A győri belváros tegnap és ma (Városépítés, 1984)
Hollókő helye a világ műemlékvédelmében (Honismeret, 1984)
Műemlékvédelem és városépítés (Városépítés, 1985)
A hollókői falurehabilitáció (Magyar Építőipar, 1986)
Történeti negyed mint lakóterület – Műemlékvédelem és településvédelem – Városrehabilitáció és településkultúra (Városépítés, 1987)
Kastélysors. 1945–1987 (Magyar Építőipar, 1987)
Műemlékvédelem és idegenforgalom (Városépítés, 1989 és A falu, 1989)
Hollókő. Fotóalbum. A fotókat Ács Irén készítette a szöveget írta Zólyomi Józseffel. (Budapest, 1990)
Műemlék és építészeti örökség (Honismeret, 1990)
A Nemzeti Örökség Bizottsága tevékenysége (Műszaki Tervezés, 1991)
A nemzeti örökségről (Honismeret, 1991)
A történeti városok nemzetközi kartájának története és tanítása (Budapest, 1993)
Változások, hangsúlyeltolódások a világ műemlékvédelmében. (Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pamer Nóra. Budapest, 1994)
Műemlék, építészeti örökség, város. Válogatott cikkek, előadások. 1970–1995. (Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiadványa. Budapest, 1996)
Az ópusztaszeri történeti emlékhely. – A sárospataki Vörös torony helyreállítása (Műemlékvédelem, 1996)
Madách Imre, avagy egy sugárút tragédiája (Budapesti Negyed, 1997)
Kérdések a siklódi református templomról. Akció Torockó és Énlaka építészeti örökségének megvédésére. A hollókői vár. A Velencei Chartától a Nárai Dokumentumig. (Műemlékvédelem, 1997)
Polgármesteri hivatal a Kapisztrán téren. A szamosújlaki református templom. (Műemlékvédelem, 1998)
A sonkádi református templom helyreállítása (Műemlékvédelem, 1999)
A magyar városkép. – A budai várnegyed új háza a városképben. – Műemlék és történeti emlékhely. (Műemlékvédelem, 2000)
Lehet egy emelettel több? A visegrádi Mátyás-palota millenniumi munkálatairól. Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. Ami jó és ami rossz egy hagyományban. A szőregi kolostorrom helyreállítása (Műemlékvédelem, 2001)
Karták könyve. Műemlékvédelmi dokumentumok gyűjteménye. Válogatta, összeállította: Román András (Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága kiadványa. Budapest, 2002; 2. bővített kiadás 2011)
Mi áll amott a szirttetőn…? A kaposszentjakabi bencés romok újbóli helyreállítása (Műemlékvédelem, 2003)
487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről. Monográfia és egyetemi tankönyv is. (Budapest, 2004)
Minden rekonstrukciót eleve ki kell zárni…? Gondolatok a mádi zsinagóga helyreállítása kapcsán (Műemlékvédelem, 2004)
Ember – identitás – épített környezet (Műemlékvédelem, 2005)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Schneider László és Szluka Emil. (Budapest, 1986)
Winkler Gábor: Román Amdrás: 487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről (Műemlékvédelem, 2004)
Építész évkönyv 2004-2005. Főszerkesztő: Tatai Mária, szerkesztő: Eltér Balázs-Jankovich Valéria. Budapest, Magyar Építész Kamara-Publicitas Art-Media Kiadó, [2005].
Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
