A Rio Grande vagy Río Bravo (del Norte) a Föld 21. leghosszabb folyója: forrásától a torkolatig mintegy 3078 km[1] (más források[2] szerint 3034 km), ebből 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára.
Vízgyűjtő területe mintegy 570 000 km², ezzel a 35. legnagyobb. Vízjárása szélsőségesen egyenetlen: szabályozása előtt a márciusi (legkisebb) közepes vízhozama 80 m³/s, a szeptemberi (legnagyobb) közepes vízhozama pedig 320 m³/s volt, de volt olyan is (1932 szeptemberében), hogy 17 000 m³/s vizet szállított. A folyót a gyakori esőzéseket követő heves áradások miatt a mexikóiak Río Bravo del Nortének, azaz északi vad folyónak nevezik.
A folyóban 69 olyan halfaj él, amely sehol máshol a világon.[3]
Gazdasági jelentősége
Csak a torkolat közvetlen közelében hajózható; legfontosabb kikötője Brownsville.
Folyását az árvizek megfékezése és a földek öntözése érdekében több helyütt elgátolták. A WWF jelentése[3] megállapítja, hogy a mezőgazdaság túlzott vízigénye miatt medre El Paso és Presidio/Ojinaga között gyakran teljesen kiszárad, így például vize, 2001 februárja és júniusa között már nem ért el a Mexikói-öbölig.
Az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba, ezért gúnynevük a wetback (vizeshátú).
Irodalom
Paul Horgan, Great River: The Rio Grande in North American History. Volume 1, Indians and Spain. Vol. 2, Mexico and the United States. 2 Vols. in 1, 1038 pages - Wesleyan University Press 1991, 4th Reprint, ISBN 0-8195-6251-3
szerk.: Caleb Coker: The News from Brownsville: Helen Chapman's Letters from the Texas Military Frontier, 1848-1852. Texas State Historical Association (1992). ISBN 0876111150
Kearney, Milo, Anthony K. Knopp. Boom and Bust: The Historical Cycles of Matamoros and Brownsville. Eakin Press (1995). ISBN 9780890158159
Jegyzetek
↑John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona (Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) ISBN 963-8475-28-5