Pakson született Rézbányay János egyházi író unokaöccseként. A gimnázium két osztályát Kalocsán, a többit Pécsett végezte. 1878-től mint pécsegyházmegyei papnövendék Bécsben a Pazmáneumban nevelkedett és az egyetemen hallgatta a hittudományi előadásokat. (Közben nevelő volt az Eszterházy-családnál és növendékeivel több külföldi utazást tett). 1882. szeptember 17-én pappá szentelték és Ráczpetrén, Nádasdon segédlelkészkedett. 1885-ben Pécsett a papnevelő intézet tanulmányi felügyelőjévé neveztetett ki.
1886 márciusában avatták a bécsi egyetemen hittudományi (1891. Kolozsvárt kánonjogi) doktorrá. A pécsi papnevelő intézetben szónoki és irodalmi társulatot, 1890-ben Szigetvárott, 1891-ben Mohácson, 1887-ben Német-Bolyban legény-egyleteket szervezett; 1886-tól a pécsi legény-egylet másodelnöke (az egylet részére 1891-ben 2000 korona alapítványt tett). 1890-től óta a legény-egyletek pécsegyházmegyei elnöke. 1891-ben tevékeny részt vett a pécsi hitelbank megalapításában.
Többször utazott külföldön, így 1881-ben és 1887-ben Olaszországban. A pécsi hittudományi intézetben a patrisztika rendkívüli és a tanítóképzőben 1887-től (másfél évig) ideiglenes, a hittudományi főiskolán a patrisztika megtartásával, az erkölcstan és lelkipásztorkodás rendes tanára lett. Az egyházi szónoklatot, a költészetet és irodalmat is művelte; az egyházi folyóiratok és más hírlapok is 1886 óta több helyen tartott egyházi és alkalmi beszédei közlik és németre is lefordították.
A bécsi, budapesti és kolozsvári tudományos egyetem tagja. 1894-ben a budapesti egyetem hittudományi kara tiszteleti tagjául választotta. 1898. február 24-én a Szent István Társulat irodalmi osztályának lett tagja. A Szent Pál Társulat, amelyet ő alapított újra 1886-ban és tíz évig igazgatója volt, valamint a Budapesti Papnevelő Intézet magyar irodalmi iskolája tiszteleti tagjának választotta. 1894-től zsinati vizsgáló, 1899-től szentszéki tanácsos, 1907-től levéltárnok és a papi líceumban az etika és az egyetemes történelem tanára. 1916-ban tiszteletbeli, 1918-ban székesegyházi kanonok és a szeminárium rektora. 1920 és 1923 között pécsi plébános, székesegyházi főesperes, 1922-től brigittaszigeti címzetes prépost. 1915-ben a Szent István Akadémia I. osztályának alapító tagja.
1936-ban hunyt el 76 éves korában.
Művei
Folyóiratcikkek
Cikkei, költeményei, egyházi beszédei a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Magyar Korona (1878-80); Katholikus Hetilap (1880-1881); Magyar Sion (1890. Szent Cyprián élete és munkái, 1891. A pécsi román stílü bazilika, XI., XIII. Szent Ambrozius püspök); Hittudományi Folyóirat (1890-1892., 1893. XIII. Leo pápasága, 1898-1901., 1903-1905); a Pécsnek rendes munkatársa (1886-83); Magyar Állam (1891., 1892. 248. sz. Az irodalom jelentőségéről és feladatáról vallási és közművelődési tekintetben, 1897., 1902. 194. Mit köszön Magyarország a kereszténységnek?); Mohács és Vidéke (1891); Hitszónoklati Folyóirat (1896. Mária-beszédek, 1899., 1900.); és több szent beszéde a M. Államban 1887-től stb. Kath. Szemle (1896. Magyarországi szent Margit, 1897. Az újonnan kanonizált szentek, 1898-1901. költ. és tárczák); Pécsi Közlöny (1898-1900., 1902. aug. 5. Szauter Antal, 1903.); Szent Antal Lapja (1903. költ.); Religio (1904. költ.).
Önállóan megjelent művei
Mennyei hangok. Bécs, 1880. (Sujánszky Antallal és Patrubán Herminnel együtt. Magyar, latin és német szöveg. Dallama Patrubántól.)
Encomium in hon. jubil. L. sacerd. Leonis XIII. Quinque-Ecclesis, 1886.
Karácsonyi oratorium. Uo. 1887. (Megzenésítve Horák V: H. által.)
Mennyekzői dal. Uo. 1889.
Gyakorlati útmutatás a szülőknek. Olaszból Pater Secondo Franco nyomán. Uo. 1890.
A jövendő Krisztusé. Uo. év n. (Bátaszéki Emlékkönyv.)
A kereszténység hatása a jog fejlődésére. Bpest, 1890.
A pécsi román stílű bazilika. Esztergom, 1891. (Különny. a M. Sionból.)
