1960-ban Csíkszeredában az Olt szövetkezet kerámiarészlegén díszítő munkás. 1963-ban a csíkdánfalvi feketekerámia-részleg felelőse, ahol új kerámiamodelleket is tervezett. 1964-ben az Olt Szövetkezet főtechnikusává nevezték ki, feladata volt az összes népművészeti részleg irányítása, majd 1965-ben a Hargita Művészete Szövetkezet alelnöke lett. Később a Faipari Feldolgozó Üzemhez került tervezőnek.
1989-ben részt vett a csíkszeredaiRMDSZ városi, valamint megyei egységeinek a megszervezésében. A 21 körzet megszervezése után megválasztották a városi RMDSZ alelnökévé,[3] majd később elnökévé. Innen ment nyugdíjba 1990-ben. Csíkszeredában él, saját tervezésű házában.
Művészeti tevékenysége
Megyei és országos kiállításokon való részvétel
Hét egyéni tárlat, amelyeken átlag 120 darabbal szerepelt
„Ha figyelemmel követjük a csíki népművészek mai törekvését, azt látjuk, hogy ez igen számottevő igény mellett mindinkább előtör a népi gyökerek számon tartása és gyakorlati alkalmazása. Ez a nézet szabja meg a szobrász-kerámikus Pálffy Árpád művésziségét is. Pálffy következetes munkával irtja ki a füstölt kerámiából a torzító jövevényeket és a régi formák tömörségétől indulva, a legmerészebb eljárásokig nyújtja a vasoxidos agyagot, kipróbálva számtalan iparművészeti lehetőségét. S ha korongolt fejeire gondolok (ami ez ideig egyedülálló megvalósítás), ahogy a pörgő fazekas-szerszám merev szimmetriáit tömör, de hangulatilag mozgalmas portrékká munkálja, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a csíki fazekasság, melyre Imets András egész életét tette fel, népünk számottevő értékeként a hozzáértő művészek gondjaiban letisztulva fejlődik tovább.”
.svg){kind=small}
