Polgármester-választások Kakucson

Polgármester-választások Kakucs községben (Pest vármegye) Polgármesterek 1990 óta Időszak Polgármester Jelölőszervezet 1990-1994 Assenbrenner György – 1994-1998 1998-2002 2002-2006 Szalay István – 2006-2010 2010-2014 2014-2019 Kendéné Toma Mária – 2019-

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Kakucson.

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2014 óta Kendéné Toma Mária a község első embere.

Mindig több jelölt szállt versenybe a polgármesteri tisztségért és a hivatalban lévő vezető mindig megmérettette magát. A részvételi hajlandóság rendszeresen 55% körül mozgott.

A nyolc választás összes jelöltje szervezeti támogatás nélkül állt rajtvonalhoz.

Háttér

Kakucs Pozíció Pest vármegye térképén

A háromezer fős település Pest vármegye déli sávjában található. A 19. század vége óta mindenkor Dabas környékéhez tartozott, 2013 óta a Dabasi járás része.^[1]

1946-ban az addig Kakucshoz tartozó területekből jött létre Inárcs település.

A 1973 áprilisától Kakucs és Inárcs közös tanácsot alkotott, amelynek székhelye az akkor már nagyobb népességű Inárcson volt.^[2] 1985-ben a közös tanács elnöke Jeszenszki József, a tanácselnök-helyettes és egyben a kakucsi elöljáróság vezetője pedig Erős József volt.^[3]

1989 májusában népszavazást tartottak az önállósodásról, amelyen a polgárok elsöprő többsége az elszakadásra szavazott. Ennek megfelelően 1990. január 1-jétől újra önállóan igazgatta magát a település. A község tanácselnöke az elöljáróság addig vezetője, Erős József lett.^{[mti 1][4]}

A szétválási népszavazás végeredménye (1989)
				jogosultak arányában	szavazók arányában	érvényes szavazatok arányában
Választójogosult			1 788
	Szavazó		1 562	87,4%
		érvényes szavazat	1 555	87,0%	99,6%
		érvénytelen és hiányzó	7	0,4%	0,4%
	Távolmaradó		226	12,6%
✓		Igen szavazat	1 500	83,9%	96,0%	96,5%
✗		Nem szavazat	55	3,1%	3,5%	3,5%

Alapadatok

Jelöltek és részvétel

Év	Jelöltek	Részvétel
1994	2	58%
1998	4	54%
2002	2	53%
2006	3	55%
2010	2	57%
2014	2	53%
2019	3	56%

Az önkormányzati választásokon a választópolgárok több mint fele szokott szavazni. Az átlagos részvételi hajlandóság 55% körül mozgott, ráadásul igen kis kilegngéssel: a legalacsonyabb 2002-ben és 2014-ben volt a választói kedv (53%-53%), a legmagasabb pedig 1994-ben (58%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

A jelöltek száma kettő és négy között mozgott, a hivatalban lévő vezető pedig mindig indult a választásokon.

A település lakóinak a száma 2 400 és 2 900 között mozgott és lényegében folyamatosan nőtt. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 9 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 6 fős lett. A választójogosultak száma folyamatosan nőtt, 1994-ben 1 900 közelében, 2019-ben pedig 2 300 fölött járt.

Időközi polgármester-választásra nem került sor.^[5]

Alapadatok (1990-2019)[6]
Év	Nap	Lakók[7]		Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel
		száma	+/–
1990	szept.30.	2 506	(nincs adat)
1994	dec.11.	2 451	−55	1 886	1 102	58,4%
1998	okt.18.	2 506	+55	1 959	1 065	54,4%
2002	okt.20.	2 608	+102	2 045	1 082	52,9%
2006	okt.1.	2 692	+84	2 134	1 183	55,4%
2010	okt.3.	2 748	+56	2 223	1 258	56,6%
2014	okt.12.	2 861	+113	2 316	1 226	52,9%
2019	okt.13.	2 922	+61	2 328	1 312	56,4%

Választások

1990
Jelölt		Szavazat
	Assenbrenner György –	n.a.	n.a.
	{{{jelölt2}}} –		{{{százalék2}}}
	{{{jelölt3}}} –		{{{százalék3}}}
	{{{jelölt4}}} –		{{{százalék4}}}
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}
	további jelöltekről nincs elérhető adat[8]

1994 Részvétel: 58%
Jelölt		Szavazat
	Assenbrenner György –	930	85,7%
	Schulcz István –	155	14,3%
	{{{jelölt3}}} –		{{{százalék3}}}
	{{{jelölt4}}} –		{{{százalék4}}}
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}

1998 Részvétel: 54%
Jelölt		Szavazat
	Assenbrenner György –	530	51,1%
	Balogh János –	211	20,3%
	Prohászka Csaba –	163	15,7%
	Kuli Sándor –	133	12,8%
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}

2002 Részvétel: 53%
Jelölt		Szavazat
	Szalay István –	596	56,1%
	Assenbrenner György –	467	43,9%
	{{{jelölt3}}} –		{{{százalék3}}}
	{{{jelölt4}}} –		{{{százalék4}}}
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}

2006 Részvétel: 55%
Jelölt		Szavazat
	Szalay István –	400	34,3%
	Kloczka Mihály –	391	33,5%
	Assenbrenner György –	375	32,2%
	{{{jelölt4}}} –		{{{százalék4}}}
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}

2010 Részvétel: 57%
Jelölt		Szavazat
	Szalay István –	658	52,9%
	Kloczka Mihály –	585	47,1%
	{{{jelölt3}}} –		{{{százalék3}}}
	{{{jelölt4}}} –		{{{százalék4}}}
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}

2014 Részvétel: 53%
Jelölt		Szavazat
	dr. Kendéné Toma Mária –	761	62,7%
	Szalay István –	452	37,3%
	{{{jelölt3}}} –		{{{százalék3}}}
	{{{jelölt4}}} –		{{{százalék4}}}
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}

2019 Részvétel: 56%
Jelölt		Szavazat
	dr. Kendéné Toma Mária –	556	43,0%
	Balogh Ágnes –	374	28,9%
	Oláh József –	364	28,1%
	{{{jelölt4}}} –		{{{százalék4}}}
	{{{jelölt5}}} –		{{{százalék5}}}
	{{{jelölt6}}} –		{{{százalék6}}}
	{{{jelölt7}}} –		{{{százalék7}}}
	{{{jelölt8}}} –		{{{százalék8}}}
	{{{jelölt9}}} –		{{{százalék9}}}

Áttekintő táblázat
Év	Megválasztott polgármester			Szavazat		Előny a 2. előtt
	név	szervezet		db	Érv.%	db	%[9]
1990	Assenbrenner György		–	(nincs adat)
1994	Assenbrenner György		–	930	85,7%	+775	+71%
1998	Assenbrenner György		–	530	51,1%	+319	+31%
2002	Szalay István		–	596	56,1%	+129	+12%
2006	Szalay István		–	400	34,3%	+9	<1%
2010	Szalay István		–	658	52,9%	+73	+6%
2014	Kendéné Toma Mária		–	761	62,7%	+309	+25%
2019	Kendéné Toma Mária		–	556	43,0%	+182	+14%

Kiegészítő adatok
Év	jelöltek száma	HL?	Rész- vétel	Érvényes szavazat	Érvény- telen
1990	n.a.	?	(nincs adat)
1994	2	✓	58%	1 085	1,5%
1998	4	✓	54%	1 037	2,6%
2002	2	✓	55%	1 063	1,8%
2006	3	✓	55%	1 166	1,4%
2010	2	✓	57%	1 243	1,2%
2014	2	✓	53%	1 213	1,1%
2019	3	✓	56%	1 294	1,4%

Összehasonlító táblázat (1994-től)[6]
Év	Polgármester-jelölt			#.	Szavazat
	név	szervezet			db	jogosultak arányában	szavazók arányában	érvényes szavazatok arányában
1994	Assenbrenner György		–	1.	930	49,3%	84,4%	85,7%
	Schulcz István		–	2.	155	8,2%	14,1%	14,3%
1998	Assenbrenner György		–	1.	530	27,1%	49,8%	51,1%
	Balogh János		–	2.	211	10,8%	19,8%	20,3%
	Prohászka Csaba		–	3.	163	8,3%	15,3%	15,7%
	Kuli Sándor		–	4.	133	6,8%	12,5%	12,8%
2002	Szalay István		–	1.	596	29,1%	55,1%	56,1%
	Assenbrenner György		–	2.	467	22,8%	43,2%	43,9%
2006	Szalay István		–	1.	400	18,7%	33,8%	34,3%
	Kloczka Mihály		–	2.	391	18,3%	33,1%	33,5%
	Assenbrenner György		–	3.	375	17,6%	31,7%	32,2%
2010	Szalay István		–	1.	658	29,6%	52,3%	52,9%
	Kloczka Mihály		–	2.	585	26,3%	46,5%	47,1%
2014	Kendéné Toma Mária		–	1.	761	32,9%	62,1%	62,7%
	Szalay István		–	2.	452	19,5%	36,9%	37,3%
2019	Kendéné Toma Mária		–	1.	556	23,9%	42,4%	43,0%
	Balogh Ágnes		–	2.	374	16,1%	28,5%	28,9%
	Oláh József		–	3.	364	15,6%	27,7%	28,1%

Polgármesterek

1990-'94	1994-'98	1998-'02	2002-'06	2006-'10	2010-'14	2014-'19	2019-
Assenbrenner György			Szalay István			Kendéné Toma Mária
–			–			–

Jegyzetek

1. 1950 előtt az Alsódabasi járáshoz, majd a Dabasi járáshoz, közvetlenül a rendszerváltás előtti években pedig a Dabasi nagyközségkörnyékhez. 1994 és 2014 a Dabasi kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Dabasi járás része.
2. A közös tanács létrehozásáról: „Közös vasútállomás után közös tanács”, Pest Megyei Hírlap, 1973. február 8., 5. oldal (Hozzáférés: 2020. február 20.) . A közös tanács első vezetőiről: „Folytatódnak az alakuló tanácsülések”, Pest Megyei Hírlap, 1973. április 26., 3. oldal (Hozzáférés: 2020. február 20.) .
3. A tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2020. február 19.) .
4. „Új tanácsapparátusok (kilenc településen)”, Pest Megyei Hírlap, 1990. január 11., 4. oldal (Hozzáférés: 2020. február 20.) 
5. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
6. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 19.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
7. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
8. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a megyei napilap tudósításából pedig csak a választás győztese derül ki. „Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. február 19.) 
9. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

MTI hírek

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

1. 1989. május 7-én az 1788 választásra jogosult polgárból 1562 mentek el szavazni (87%). Az önállósodásra kereken 1500 szavaztak, míg az együttmaradásra 55-en. MTI hírek: „Helyi szavazás Kakucson”, Magyar Távirati Iroda, 1989. május 7. (Hozzáférés: 2020. február 20.) 

Források

• Önkormányzati választások. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 19.) – az egyes választások hivatalos honlapjai (1998-tól kezdve)
• Választástörténet. (Hozzáférés: 2020. február 19.) – választástörténeti honlap (egységes szerkezetben, 1994-től kezdve)
• Hungarian Election Results / Magyar választási eredmények. GitHub. (Hozzáférés: 2020. február 19.) – nyersadatok, szöveges fájlformátumokban (1990-től 2010-ig)

Kapcsolódó szócikkek

• Kakucs
• Helyi önkormányzati választások