Apja Rodrigo Pimentel, Benavente grófja. Anyja Enríquez Eleonóra kasztíliai úrnő, Enríquez Alfonznak (1354–1429), Medina de Rio Seco urának és Kasztília tengernagyának és Mendoza Johannának a lánya. Beatrix anyai nagyapja, Alfonz Kasztíliai Frigyesnek, Haro urának, XI. Alfonzkasztíliai király természetes fiának volt a házasságon kívül született fia.
Henrik szenvedélyes alkatú és lázadó természetű volt. Halálát egy harcban szerzett sérülés okozta, amelyet a kasztíliai király ellen vezetett vesztes csatában szerzett 1445. május 19-énOlmedóban (Valladolid mellett). A súlyosan megsebesült Henriket sikerült a biztonságos Aragóniába szállítani, de életét már nem tudták megmenteni, és végül 1445. június 15-énCalatayudban halt meg. Rövid életű házasságuk gyümölcsét férje már nem érhette meg, és itt hagyta feleségét négy hónapos terhesen, és mivel Henrik még azelőtt meghalt, hogy fiát láthatta volna, ezért a kisfiút, akit az apja után neveztek el, kortársai a Szerencsés jelzővel illették.
Henrik ifjabb bátyja, II. Jánosnavarrai király, akinek az első felesége, I. Blanka navarrai királynő1441-ben halt meg, öccsének köszönhette második feleségét, és még Henrik életében, 1444. április 1-jén vagy szeptember 1-jén eljegyezte sógornőjének, Pimentel Beatrixnak az unokahúgát, Enríquez Johannát.[3] Beatrix ugyanis II. János navarrai király második feleségének, Johannának volt az elsőfokú unokatestvére, hiszen Beatrix anyja, Enríquez Eleonóra és Johanna királyné apja, Enríquez Frigyes testvérek voltak. A házasság már Henrik halála után, 1447. 1-jén jött létre, és ebből a házasságból származott többek között Katolikus Ferdinánd, aki öröksége révén Aragónia, felesége, Katolikus Izabella jogán Kasztília királya is lett.
Gyermeke
Férjétől, I. Henrik (1400–1445) aragón királyi hercegtől, Empúries grófjától, Sogorb urától, 1 utószülött fiú:
Alfonz (1489–1562) aragón királyi herceg, I. Alfonz néven Sogorb (Segorbe) hercege, felesége Johanna (1506 körül–1564), Cardona hercegnője, 12 gyermek+1 természetes fiú
Izabella (1491–?) aragón királyi hercegnő, férje Iñigo Lopez de Mendoza (1493–1566), El Infantado hercege, utódok
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk
Cawley, Charles: Aragon Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
