Főiskolai végzettségének megszerzése után 1934-től rövid ideig Holland Kelet-Indiában a tengerészet tengeralattjárói szolgálatában teljesített szolgálatot. 1940. május 13-án szállt partra Angliában a holland HLMS O 24 tengeralattjáróról. Eleinte ezen a tengeralattjárón első tisztként teljesített szolgálatot, majd 1944-től hadtest parancsnoki rangban szolgált. A háború alatt Angliában élt.[8]
1959-ben a Jan de Quay vezette kormány tengerészeti államtitkára lett, egyben a Katolikus Néppárt tagja is. Államtitkárként legfőbb feladata volt a tengerészet struktúrájának az átalakítása.
Miniszter
1959 és 1963 között Victor Marijnen kormányának honvédelemi minisztere lett.
Ez volt az első kormány a második világháború után, amely kitöltötte a 4 éves hivatali idejét. A szekularizáció miatt a társadalom számos demokratikus reformot várt el a kormánytól, számos reform intézkedést hoztak a főiskolák és egyetemek életében, miután több alkalommal is megszállták diákok a Maagdenhuist, ami a felsőoktatási felvételi iroda volt. Az 1968-as diáklázadások Hollandiára is hatással voltak.[9]
Alkotmányos reformok
A kormány 1967-ben felállította az André DonnerEurópai Bíróság bírója és Jo Cals 1965-1966 közti miniszterelnök vezette Donner-Cals bizottságot, aminek feladata az alkotmány felülvizsgálata és a választási törvény módosítása volt. A bizottság jelentése 1971-re készült el, amiben javaslatot tettek az egyéni választókerületi rendszer bevezetésére, az arányos képviselettel szemben, ám az alkotmánymódosítás csak 1983-ban történt meg hosszas előkészítő munkák után, amibe a szociális jogok is belekerültek.
Gazdaság
Az ország gazdasága nehézségekbe ütközött, hiszen az ipari szektorban, ezenbelül is a hajógyártási és textil ágazatban tömeges elbocsátásokra került sor. A kormány a gazdaságilag gyengén teljesítő régiók felzárkóztatására tett kísérletet, úgy, hogy kormányzati szerveket helyezett át Drenthe, Frízföld, Groningen és Limburg déli részébe. 1968-ban Johan Witteveen (VVD) pénzügyminiszter javaslatára törvénybe iktatták a minimálbér összegét.
Az Áfa bevezetésével áremelkedés lett és nőtt az infláció, amire a kormány lassan reagált így le kellett mondai Leo de Block gazdasági miniszternek.
A kormány ideje alatt a munkáltatók befagyasztották a béreket, ami miatt tömegtüntetésekre és sztrájkokra került sor. A tüntetések miatt a munkáltatók képviselete részben feloldotta a bérek befagyasztását.
Külpolitika
A kormány növelte a védelmi kiadásokat, az 1968-as prágai tavasz következtében. 1969-ben tömegtüntetések sorozata zajlott le a vietnámi háború miatt.
A kormány külpolitikájának egyik legnagyobb sikere, hogy javult Indonéziával a viszonya. 1970-ben Suharto indonéz elnök Hollandiába látogatott. Ám a látogatását beárnyékolta, hogy a hágai indonéz nagykövetséget elfoglalták a malukuiak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kabinet-De Jong című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Piet de Jong című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
↑ abcParlement.com (holland nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 7.)