Petrovo Selo (szerbül: Петрово Село), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 37 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 15, közúton 19 km-re délkeletre, 98-100 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának délkeleti részén fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
348
|
330
|
| Bosnyák
|
0
|
0
|
| Horvát
|
1
|
3
|
| Jugoszláv
|
3
|
0
|
| Egyéb
|
7
|
1
|
| Összesen
|
358
|
331
|
Története
A Nagoni nevű határrészén található kora középkori sáncok és a közelében található temető maradványainak tanúsága szerint területe már a kora középkorban lakott volt. A kora középkori települést kör alaprajzú földvár védte.[4]
A település, mely ekkor még Karajzovci területének része volt, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Ebben az időszakban Nova Topola község része volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 34 halálos áldozata volt, szerbek és muszlimok.[5] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Nagoni – kora középkori vár és temető maradványai. Kör alaprajzú, 30 méteres átmérőjű földvár védősáncokkal. A közelében ásatás során, 50 cm-es mélységből 6 db csontvázas sír került elő. A leletek kerámia töredékekből álltak. Korukat a kora középkorra tették.[4]
Jegyzetek
Források
Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0
