Peter Behrens (építész)

	Peter Behrens
Született	1868. április 14.; Hamburg
Elhunyt	1940. február 27. (71 évesen); Berlin
Állampolgársága	német; Hamburg;
Házastársa	Lilli Behrens
Élettársa	Else Oppler-Legband (1920–)
Gyermekei	négy gyermek:; Josef Behrens; Petra Fiedler;
Foglalkozása	plakátművész; építész; tipográfus; festőművész; formatervező; tervezőgrafikus; egyetemi oktató; grafikusművész; illusztrátor; művészetpedagógus; ipari formatervező; bútortervező;
Iskolái	École nationale supérieure des Beaux-Arts; Christianeum Hamburg; Academy of Fine Arts, Karlsruhe (1885–1887); Düsseldorfi Képzőművészeti Akadémia (1888–1892);
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Wilmersdorf Cemetery
	A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Behrens témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Peter Behrens (egyértelműsítő lap).

Peter Behrens (Hamburg, 1868. április 14. – Berlin, 1940. február 27.) német művész, a festészettől jutott el az építészetig, a tervezés, valamint az Arts and Crafts mozgalom útján.A kor hasonló jelentőségű építészeivel szemben (Le Corbusier vagy Mies van der Rohe) klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket. Üvegtárgyakat is tervezett.^[13]

Életpályája

Alapító tagja volt a müncheni Vereinigte Werkstátten műhelycsoportnak, üvegtárgyakat tervezett. Első épülete, az 1901-es darmstadti lakóház", racionális jellegén kívül Henry van de Velde és Charles Rennie Mackintosh hatásáról árulkodik. 1907-ben a német AEG (Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft) formatervezője és építésze lett. Kötelezettségei kis- és nagyléptékű feladatokra terjedtek ki, gyáraktól az elektromos termékekig, beleértve a lámpákat és a tűzhelyeket is. Funkcionálisan megoldott AEG turbinaüzeménél (Berlin, 1908-1909) hatalmas tér áthidalására alkalmazta az acélt és üveget és az acélteget és ; ezzel elősegítette, hogy az építészek a múlt dekoratív stílusaitól felszabaduljanak.^[14]

1914 után expresszionista épületeket tervezett, a Höchst am Main-i festőműhelynél (1920-25) acélvázas szerkezetet téglával töltött ki. A tekintéIyes hivatalokhoz egyfajta klasszikus stílust alkalmazott (Düsseldorf, Mannesmann gyár épületei, 1913-23). Az Állami Dohányigazgatóság (Ausztria, Linz, 1930) már a nemzetközi stílus példája. Az üveg és az acél építészeti hasznosításában úttörő volt, arányérzéke viszont lényegében klasszikus.^[15] Ez utóbbit példázza a Schlachtensee melletti vidéki ház tömör szerkezeti falaival (1920, Berlin) és a Taunus hegységben épült luxusvilla (1932, Frankfurt am Main szomszédságában). Klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket, mint Le Corbusier vagy Mies van der Rohe.

Források és irodalom

Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – ISBN 3-8228-8235-6, ISBN 963-9192-67-8
(Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (35. old.) – Bp. 1978. Műszaki Kiadó – ISBN 963 10 1780 X.
Moravánszky Ákos: Versengő Látmások – Vincze Kiadó 1980 – ISBN 963-9192-10-4
Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában – Corvina K. 1980. – ISBN 963 1320 960
Művészlexikon 1.k 45.: Corvina K. Bp.1994. – ISBN 963 13 3969 6
Szerk: Németh Lajos: Magyar Művészet 1890-1919. – Akadémiai K. 1981. – AK. 1754 k 8184.
Szerk.: A GOLDEN AGE – Hungarian art and society in 1896-1914 (1990 C. the fine Arts New York – Miami – ISBN 0 946 372 15 2) (Később magyarul, teljes tartalomhűséggel: A Magyar századforduló 1896-1914 címen – Corvina K. Bp. 1997 – ISBN 963-13-4442-8)
Encyclopedia Britannica Hungarica Cd. vers. 2005.
(Szerk. Kubinszky M.): Modern építészeti Lexikon (p.35.) – Bp. Műszaki K. 1978. – ISBN 963 10 1780 x.
Wend Fischer: Bau Raum Gerät /Die Kunst des 20,ó. Hahrhundert 3. kötet – 1957. R Piper & Co V. München Hamburg.

Képgaléria

Jegyzetek

↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
↑ ^a ^b Peter Behrens (holland nyelven)
↑ ^a ^b Peter Behrens (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
↑ ^a ^b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
↑ ^a ^b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Беренс Петер, 2015. szeptember 28.
↑ ^a ^b ^c The Other Interface. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Беренс Петер, 2015. szeptember 27.
↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
↑ 2020. július 4., German, 0518949c-c8f0-4f05-b3ff-c6d97771c296
↑ Művészlex.1.45
↑ Művészlex. 1.45.
↑ Sembach