Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Pedagógia
neveléstudomány
Comenius: Opera didactia (Amszterdam, 1657)
Tárgya
a különböző korcsoportú emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségei, módszerei, eszközei, és ennek gyakorlati felhasználása
(szerk.) Nagy–Bencédy–Kiss–Ágoston: Pedagógiai lexikon I–IV. (Budapest, 1976–1979)
alkalmazott társadalomtudományok
A pedagógia egy kettős arculatú tudomány. Egyrészt kutató, vagyis a különböző korcsoportú emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségeit, módszereit, eszközeit leíró és feltáró tudomány, másrészt alkalmazott tudomány, vagyis a kutatás során nyert tapasztalatokat a nevelés és oktatás folyamatában alkalmazva értékeket és tudást származtat át a tanulóknak.
A pedagógia elnevezés a görög peidagógosz szóból származik. Így hívták az ókori Görögországban azokat a (többnyire rabszolga) személyeket, akik iskolába kísérték a gyerekeket.
Szemben a pedagógia fentebb kifejtett elméletével, a kritikai pedagógiában nem valamiféle tudományról van szó, hanem a felnőttek és a gyerekek kapcsolatáról. Ebben a kapcsolatban sok minden történhet. A felnőttek megpróbálhatják a gyerekeket engedelmességre „nevelni”, vagy céljuk az, hogy a felnövőkből kritikus és kreatív emberek legyenek, akik képesek a világ problémáival szembenézni. Amikor az ember a fenti pedagógiadefiníciót olvassa, akkor látja, hogy az ún. szocializmus a pedagógiában milyen mély nyomokat hagyott.
↑Szabó Mária (szerk.) A jövő előszobája, tanulmányok a közoktatás kezdőszakaszáról: Pillantás az osztályterembe [1]Archiválva2008. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Magyar nyelvű pedagógiai művek
Régebbi pedagógiai kézikönyvek
Szilasy János: A' nevelés' tudomány, Buda, 1827 (reprint kiadás: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1998)
Garamszeghy Lubrich Ágoston: Neveléstudomány I-IV.: Általános neveléstan, Különös neveléstan, Általános tanítástan, Különös tanítástan, Rudnyánszky A. Könyvnyomdája, 1871
Erdődi János: Neveléstan, "Pannonia"-Könyvnyomda és Kiadó-Részvénytársaság, Kassa, 1882
Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve, Kolozsvár, 1890
Weszely Ödön: Pedagógia: nevelés és tanítástan, Stampfel-féle Könyvkiadó, Budapest, 1905, 167 p (reprint kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, 167 p)
Imre Sándor: Neveléstan, Budapest, é. n. [1928] (reprint kiadás: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1995)
Huszár Győző: Neveléstan, szerzői kiadás, Budapest, 1934
Pedagógiai lexikonok
(szerk.) Verédy Károly: Paedagogiai encyclopedia különös tekintettel a népoktatás állapotára (A neveléstudomány szótára – Segédkönyv tanítók, nevelők, szülők és iskolai elöljárók számára), Athenaeum R.-T. Kiadása, Budapest, 1886
Kőrösi Henrik – Szabó László: Az elemi népoktatás enciklopédiája I–III., Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1911–1915
(szerk.) Fináczy Ernő – Kornis Gyula – Kemény Ferenc: Magyar Pedagógiai Lexikon I–II., Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1933–1934
(szerk.) Nagy Sándor – Bencédy József – Kiss Árpád – Ágoston György: Pedagógiai lexikon I–IV., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976–1979, ISBN 963-05-0850-8
(szerk.) Báthory Zoltán – Falus Iván: Pedagógiai Lexikon I–III., Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963-814-644-3
Pedagógiatörténetek
Kiss Áron: A nevelés- és oktatástörténet kézikönyve, különös tekintettel a magyar nevelés és oktatás történetére. 5. kiadás, Budapest, 1887. Dobrowsky és Franke
Lubrich Ágost: A nevelés történelme. Budapest, 1874–1878. Két rész 3 kötetben
Veress István: A neveléstudományok multja és jelene. Neveléstörténelmi vázlat. Debrecen, 1917. Hegedüs–Sándor. 139–184. l. (Különnyomat a Theológiai Értesítőből)
Németh–Mészáros–Pukánszky: Neveléstörténet, Osiris Kiadó, 2005, ISBN 9789633895917, 418 p
Németh–Mészáros–Pukánszky: Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény, Osiris Kiadó, 2006, ISBN 9789633895177, 534 p
