A parti nádtippan (Calamagrostis pseudophragmites) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj. Gyakran nádperjének is nevezik – nem annyira termete, mint inkább a perjefélék hasonló gyakorisága miatt.
Származása, elterjedése
Magyarország hegyvidékein nem fordul elő, csak a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, a Kisalföldön és az Alföldön, de helyenként tömeges.
Megjelenése, felépítése
Gyökérzete tarack.
Levelei 3–10 mm szélesek, az ereiken sűrűn álló, apró szőröktől érdesek, szürkészöldek.
Enyhén kúpos, 8–35 cm hosszú, gyakran bókoló bugavirágzata mintegy 80 cm magas szalmaszár végén lengedezik. A virágzat pelyvái ár alakúak. A pelyvák egyenlőtlenek (a felső hossza az alsó 3/4-e). A külső toklász szálkája 1–3 mm-es, a kallusz 4–6 mm-es szőrei közül kiáll. A csúcs két apró foga között ered, a pelyva csúcsáig ér.
Életmódja, termőhelye
Hemikrofita–geofita faj. Kavicsos-homokos partokon az ártéri szegélynövényzet jellemző eleme. Nedves réteken, lecsapolt mocsárréteken is állományalkotó mennyiségben fordulhat elő. Július–augusztusban virágzik. Típusos pionír növény; az éghajlati szélsőségeket jól tűri.
Felhasználása
Fényes száraz bugáit szárazvirágnak árusítják, illetve kötik koszorúkba. Nedves kertrészekbe ültetik is; tarackjairól jól szaporítható.
Jegyzetek
Források
|
|---|
| Calamagrostis pseudophragmites | |
|---|
| Arundo pseudophragmites | |
|---|
