Ferencvárosi TC (1964–1968) Bp. Honvéd (1968–1969) Magyar szövetségi kapitány (1969–1978) Óbuda Tsz SK (1978–1979) Magyar szövetségi kapitány (1979–1992)
Magyarország és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-iolimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas ökölvívójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – háromszor egymás után olimpiai aranyat szerezni – neki sikerült először, s azóta csak Teófilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) voltak képesek erre.
Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott el. Máig nem pontosan tisztázott, hogy politikai okokból nem engedték-e megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.
Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként (1969–1978, 1979–1992), Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyúGedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).
Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából, miután évtizedekig a XII. kerületi Óra úti lakásában élt.
Küzdelme a német Schulze (NDK) ellen Budapest, 1951. november 18.
Viaszfigurája megtekinthető a Madame Tussauds Budapest Múzeumban
Érdekességek
Papp Laciról, aki már-már népmesei hőssé vált, elterjedt pletyka volt, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte.
1959-ben a Színész–Újságíró Rangadón ő volt a játékvezető, amikor is sárga lap helyett fekvőtámaszokat vagy stadionfutást ítélt a vétkes játékosoknak.[8]
Marosán György kommunista politikus támogatta, hogy miután nagyon népszerűvé vált, Papp László beléphessen a profi boksz világába. Biszku Béla kommunista vezető közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását.
Madridban vívott mérkőzésére, amelyen 1963 decemberében megvédte Európa-bajnoki címét, a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Ferenc és Kubala László fizettek neki szurkolótábort kasztíliai munkanélküliekből.[9]
Szakmát a híres budai gyárban, a MOM-ban tanult. Itt elsősorban fociban jeleskedett, de munkaszünetekben, a gyárudvaron rendezett rövidített bokszmeccsekre is beszállt. Legtöbbször győztesként fejezte be a mérkőzést.
1958: Nehéz kesztyűk, rendezte Varasdy Dezső. Szegény sorsú ökölvívót alakított, aki alulmarad, mert nem telik rendes ételre. Visszatérő panasza: „a hús ereje kell az ütéshez”. Edzőjét, Zsigát Rajz János formálta meg.[11]
↑"Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
↑Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
↑Kik kapták meg újabban "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. április 4.)
