Pallasz (titán)

Pallasz
Nem	férfi
Szülei	Eurybia Kriosz
Házastárs	Sztüx
Testvér	Perszész Astraeus
Gyermekei	Niké Kratosz Zélosz Bié Fontes

A görög mitológiában Pallasz vagy Pallant (/ˈpæləs/; ógörög: Πάλλας) Hésziodosz^[1] szerint a titánok^[2], Kriosz és Eurübia fia volt, Asztraiosz és Perszész testvére, Sztüx férje, valamint Zélosz ("Buzgóság" vagy "Versengés"), Niké^[3] ("Győzelem"), Kratosz ("Erő" vagy "Hatalom") és Bié ("Hatalmasság" vagy "Erőszak") apja. Hyginus szerint Pallasz, akit "az óriásnak" nevez, Sztüxszel együtt nemzette Szküllát, Fontust ("Források") és Lacust ("Tavak"). Pallaszt időnként a hadviselés és a tavaszi hadjáratok titán isteneként tartották számon.

Család

A Hermészhez írt homéroszi himnusz a holdistennőt, Szelénét (akit általában a titán Hüperión és Theia lányaként tartanak számon), egy Pallasz nevű, Megamédész (egyébként ismeretlen) fiától származó lányként említi, aki talán ugyanaz a Pallasz. Ovidiusz a "Pallantiász" vagy "Pallantisz" nevet használja Aurórára, aki a görög Éósz ("Hajnal") római megfelelője, és Szeléné testvére volt; Ovidius úgy tekinti, hogy Auróra (vagy Éósz) Pallasz lánya (vagy más módon kapcsolódik hozzá).

A Suda Athéné^[4] "Pallasz" melléknevének lehetséges eredetét a lándzsa forgatásából (pallein) vezeti le. A földrajztudós Pauszaniasz arról számol be, hogy Pelléné, egy Akhájában található város lakói azt állították, hogy Pallaszról nevezték el a várost, míg az argosziak azt állították, hogy az argoszi Pellénről kapta a nevét.

Jegyzetek

1. West, M. L. (1985. január 16.). „Hesiod's Titans”. The Journal of Hellenic Studies 105, 174–175. o. DOI:10.2307/631535. ISSN 0075-4269. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 
2. Park, Arum (2014. január 16.). „Parthenogenesis in Hesiod's Theogony”. Preternature: Critical and Historical Studies on the Preternatural 3 (2), 261–283. o. DOI:10.5325/preternature.3.2.0261. ISSN 2161-2196. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 
3. Martin Schäfer: Nike on Hellenistic Lead Tokens from Athens: Iconography and Meaning. 2023. 179–204. o. ISBN 978-1-80085-613-4 Hozzáférés: 2024. december 11.  
4. Stamatopoulou, Zoe (2012. január 16.). „Weaving Titans for Athena: Euripides and the Panathenaic Peplos (hec. 466-74 and It 218-24)”. The Classical Quarterly 62 (1), 72–80. o. ISSN 0009-8388. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 

Források

• Stamatopoulou, Zoe (2012. január 16.). „Weaving Titans for Athena: Euripides and the Panathenaic Peplos (hec. 466-74 and It 218-24)”. The Classical Quarterly 62 (1), 72–80. o. ISSN 0009-8388. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 
• Martin Schäfer: Nike on Hellenistic Lead Tokens from Athens: Iconography and Meaning. 2023. 179–204. o. ISBN 978-1-80085-613-4 Hozzáférés: 2024. december 11.  
• West, M. L. (1985. január 16.). „Hesiod's Titans”. The Journal of Hellenic Studies 105, 174–175. o. DOI:10.2307/631535. ISSN 0075-4269. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 
• Park, Arum (2014. január 16.). „Parthenogenesis in Hesiod's Theogony”. Preternature: Critical and Historical Studies on the Preternatural 3 (2), 261–283. o. DOI:10.5325/preternature.3.2.0261. ISSN 2161-2196. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 

Irodalom

• Otto Höfer: Perses 1. In: Wilhelm Heinrich Roscher (szerk.): Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie. 3,1. kötet, Leipzig 1909, 1337–1228. h. (Digitalisat). (németül)