PROFILBARU.COM

	Orosz László
	Bahget Iskander felvétele
Született	1925. július 13.; Csépa
Elhunyt	2016. február 9. (90 évesen); Kecskemét
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Orosz István
Foglalkozása	irodalomtörténész
	A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz László témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Orosz László (egyértelműsítő lap).

Orosz László (Csépa, 1925. július 13. – Kecskemét, 2016. február 9.^[1]) irodalomtörténész. Fia Orosz István grafikus, lánya Orosz Andrea tanár.

Élete

Beregszászon érettségizett, majd az Eötvös Collegium tagjaként Budapesten végezte az egyetemet. Első írásai az Illyés Gyula által szerkesztett Válaszban jelentek meg. 1948-tól Kecskeméten magyar-latin szakos gimnáziumi tanár. 1956-ban a Forradalmi Bizottság tagja. Az 1956-os forradalom szellemi előkészítésének vádjával 8 hónap előzetes letartóztatás után, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, s 3 évre megfosztották a katedrától. 1961-től taníthat újra a kecskeméti Katona József Gimnáziumban.

Fő kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalma, elsősorban Katona József és Berzsenyi Dániel munkássága.

Művei

Katona József; Bácskiskun Megyei Ny., Kecskemét, 1955 (Bács megyei füzetek)
Pálffy Albert; Békés Megyei Ny., Gyula, 1960 (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai)
Vitályos László–Orosz László: Ady-bibliográfia. 1896–1970. Ady Endre önállóan megjelent művei és az Ady-irodalom; MTA, Bp., 1972 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai)
Katona József; Gondolat, Bp., 1974 (Nagy magyar írók)
A Kecskeméti Katona József Emlékház kiállítása; szerv. a Petőfi Irodalmi Múzeum, Katona József Múzeum, rend. Miklós Róbert, Orosz László; katalógusszerk. H. Tóth Elvira; Petőfi Ny., Kecskemét, 1974
Berzsenyi Dániel; Gondolat, Bp., 1976 (Nagy magyar írók)
Vitályos László–Orosz Lászlóː Ady-bibliográfia. 1896–1977. Ady Endre önállóan megjelent művei és az Ady-irodalom; közrem. Jónás Károly et al.; 2. bőv. kiad.; MTA Könyvtár, Bp., 1980 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei)
A magyar verstani eszmélkedés kezdetei; Akadémiai, Bp., 1980 (Irodalomtörténeti füzetek)
A magyar irodalom története (Görömbei Andrással, Klaniczay Tiborral, Nemeskürty Istvánnal, Németh G Bélával és Tamás Attilával) (Kossuth Könyvkiadó, 1982, 1985)
Adatok a kecskeméti piarista gimnázium színjátszásához (Holczer Józseffel, Iványosi Szabó Tiborral) (Kecskeméti Lapok, 1989)
Kecskemét irodalmi öröksége; Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerk., Kecskemét, 1990 (Kecskeméti füzetek)
Száz nagyon fontos vers (Lord Kiadó, 1995)
A Bánk bán értelmezéseinek története; Krónika Nova, Bp., 1999
A niklai remete és a kecskeméti fiskális. Tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról; Krónika Nova, Bp., 2000
Orosz László–Füzi Lászlóː Kecskemét irodalomtörténete; Kecskeméti Lapok, Kecskemét, 2003 (Porta könyvek)
Kérdőjelek. Egy Katona-kutató töprengései; Balassi, Bp., 2007

Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Katona József több művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá, illetve látta el kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel. Részt vett az Akadémiai kiadó 6 kötetes A magyar irodalom története című könyvének („Spenót”) létrehozásában, illetve a Magyar irodalmi lexikon és az Új magyar irodalmi lexikon szerkesztésében. Tanulmányai, esszéi, kritikái és recenziói főleg az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti közlemények, a Forrás, a Színháztudományi Szemle és a Cumania című folyóiratokban jelentek meg.